A brit felnőttek 21 százaléka használt mesterséges intelligencián alapuló eszközt hírek elérésére az elmúlt hónapban – derül ki az Ofcom brit média- és hírközlési hatóság éves felméréséből. Bár a közösségi oldalak, a videómegosztók és az AI-szolgáltatások egyre fontosabb közvetítővé válnak, a hagyományos hírszolgáltatók továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a tájékoztatásban.
Az online és személyes interjúkra épülő kutatás szerint egy brit hírfogyasztó havonta átlagosan tizenkét különböző hírforrással találkozik, a 25–34 évesek körében pedig tizennyolccal. A felnőttek 82 százaléka jutott hírekhez online felületeken az előző hónapban, míg televízióból 79 százalékuk tájékozódott. Utóbbi arányt elsősorban az idősebb korosztály hírfogyasztási szokásai emelik.
Az egyes felületeken eltöltött időben már nagyobb az eltérés. A hírfogyasztásra fordított, becslések szerinti napi 72 percből 34 jut az online platformokra, a televíziós hírekre pedig 18 perc.

A brit felnőttek 60 százaléka használ közösségi oldalakat vagy videómegosztókat a hírek elérésére. A 16–24 évesek, valamint a 12–15 évesek körében ez az arány megközelíti a háromnegyedet. A Facebookot a felnőttek 39, a YouTube-ot 33 százaléka használja hírfogyasztásra; a két platform közötti különbség 2025 óta megfeleződött. Kizárólag ezekre a felületekre ugyanakkor a megkérdezettek mindössze két százaléka támaszkodik.
A változás a hírekkel való találkozás módját is érinti. A felhasználók gyakran nem célzottan keresnek információt, hanem görgetés közben, személyre szabott ajánlások és megosztások révén jutnak el egy-egy tartalomhoz. A hírszerkesztőségek és közönségük kapcsolatában így egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális közvetítők.

Az Ofcom most először vizsgálta külön a mesterséges intelligencia szerepét a hírek elérésében. Az ilyen szolgáltatásokat használók aránya a fiatal felnőttek és a magasabb jövedelműek körében meghaladja az átlagot. A legnépszerűbb eszköz a ChatGPT volt, amelyet a brit felnőttek 13 százaléka vett igénybe hírfogyasztási céllal.
A terjedést azonban nem kíséri feltétlen bizalom. A válaszadók 56 százaléka kevésbé bízik a mesterséges intelligencia által írt hírcikkben, mint az ember által készítettben.
A hagyományos műsorszolgáltatók eközben továbbra is jelentős közönséget érnek el, különösen nagy horderejű események, például választások idején. Tartalmaik a közösségi oldalakon és a videómegosztókon is meghatározók. BBC-hírekkel a brit felnőttek 80 százaléka, a 16–24 évesek kétharmada találkozott az előző hónapban, a szolgáltató saját vagy más platformjain. A vizsgált közösségi és videós felületeken is a BBC volt a vezető hírforrás, a Sky és az ITV előtt.
A 12–15 éveseknél viszont már az influenszerek és független kommentátorok hírtartalmai vezetnek: arányuk 46 százalék, szemben a brit műsorszolgáltatók 42 százalékával.
Ian Macrae, az Ofcom piaci információkért felelős igazgatója szerint a hírfogyasztás folyamatosan aktív környezetbe került. A hagyományos szerkesztőségek szerepe megmaradt, de híreik egyre összetettebb útvonalakon jutnak el a közönséghez.