Hat évvel a 2020. augusztus 9-i vitatott belarusz elnökválasztás után tovább erősödött az újságírókra nehezedő nyomásgyakorlás az országban. A Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) és az Európai Újságíró Szövetség (EFJ) adatai szerint jelenleg 21 újságíró és médiamunkás van börtönben politikai okok miatt, miközben a külföldre menekült sajtómunkásokat is fenyegetések és hatósági zaklatások érik.
Az IFJ és az EFJ a Belarusz Újságírók Szövetségével (BAJ) közösen követeli az újságírók kriminalizálásának megszüntetését, valamint valamennyi bebörtönzött sajtómunkás azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását.
A szervezetek szerint az újságírókra aránytalanul súlyos börtönbüntetéseket szabnak ki, a külföldre kényszerült médiamunkásokkal szemben pedig különféle megfélemlítő intézkedéseket alkalmaznak. A hatóságok 2023-ban „szélsőséges szervezetnek” minősítették a BAJ-t is, amely az ország egyetlen független és demokratikus újságíró-szervezete.
A BAJ adatai szerint 2026 augusztusában 21 újságíró és médiamunkás tartózkodik rács mögött politikai indíttatású ügyek miatt. Köztük vannak idősek és súlyos egészségi problémákkal küzdők is. Kiril Pazniak újságírót például májusban előzetes letartóztatásából kellett kórházba szállítani, miután tüdőgyulladást és koronavírus-fertőzést diagnosztizáltak nála.
Az idei évben egyetlen hét alatt hat újságírót ítéltek el. Az Intex-Press független regionális lap két korábbi vezetője, Uladzimir Janukevics és Andrej Pakalenka állítólagos hazaárulás miatt 14, illetve 12 év börtönbüntetést kapott. Pavel Dabravolski újságírót hasonló vád alapján kilenc évre ítélték, Aleh Khamenka rádiós műsorvezető pedig hároméves szabadságvesztést kapott „médiával való együttműködés” miatt. Tsina Palynskaya újságírót lányával együtt egy „szélsőséges szervezettel való együttműködés” vádjával ítélték el, ő két év börtönt kapott.
A hatósági fellépés az országhatáron túl is folytatódik. A BAJ szerint a száműzetésben élő újságírók ellen büntetőeljárásokat indítanak, családtagjaik otthonában házkutatásokat tartanak, vagyonukat elkobozzák, nevüket pedig nemzetközi körözési listákra helyezik.
További problémát jelent, hogy a külföldön élő belarusz újságírók lejárt útleveleiket nem tudják meghosszabbítani. Emiatt különösen az Európai Unióban, Ukrajnában és Georgiában kerülnek bizonytalan jogi helyzetbe. Az újságíró-szervezetek szerint ez a gyakorlat közvetetten a sajtómunkások szakmai tevékenységét is ellehetetleníti.
A BAJ kihangsúlyozta, hogy a a belarusz független média a folyamatos politikai nyomásgyakorlás ellenére továbbra is jelentős közönséget ér el, és az állami sajtónál jóval nagyobb hatást képes gyakorolni a közvéleményre. A szervezet ezért tovább folytatja jogsegély-, támogatási és képzési programjait.
Az IFJ és az EFJ szerint a Lukasenka-rendszer nemcsak az újságírók munkáját akadályozza és a nyilvánosság tájékozódáshoz való jogát sérti, hanem a bebörtönzött és száműzetésben élő médiamunkások alapvető polgári jogait is semmibe veszi. A két nemzetközi szervezet ismét valamennyi bebörtönzött újságíró azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követelte.
