Szerbiában Ismét felvetődött a kérdés, hogy miképpen is jutnak el a hallgatói plénumokon és aktivisták zárt megbeszélésein elhangzó információk a kormányhoz közeli bulvárlapokhoz. A témát ezúttal Bojana Maljević színésznő egyik belső levelének nyilvánosságra kerülése helyezte előtérbe. A Danas napilap által megszólaltatott szakértők szerint felmerül a gyanú, hogy a biztonsági szolgálatoktól származó adatokat tudatosan juttatják el bizonyos médiumokhoz, amelyek azokat lejárató kampányokhoz használják fel.

A lap emlékeztetett arra, hogy nem ez az első eset, amikor a hallgatók vagy kormánykritikus aktivisták által bizalmasnak szánt információk rövid időn belül megjelentek a hatalomhoz közel álló sajtóban. A Danas szerint ebben különösen az Informer jár az élen. A bulvárlap televíziója korábban olyan beszélgetések felvételeit is sugározta, amelyeket állítólag a Szerbiai Biztonsági Információs Ügynökség, a BIA rögzített titokban. A felvételek egyes esetekben hamarabb kerültek a médiumokhoz, mint az ügyészséghez.

A legismertebb példák között említik az újvidéki aktivisták március 15-ei tiltakozás előtti beszélgetéseit, valamint Novica Antić, Ivan Matović és több háborús veterán tavalyi, Vid-napi demonstrációt megelőző találkozójának felvételét. A beszélgetések nyilvánosságra hozatala után több érintettet őrizetbe vettek. Emellett a hallgatói plénumokon titokban készített videók is többször megjelentek a kormánypárti médiában.
Ljuba Milanović volt rendőrfelügyelő, a Szerbiai Decentralizációs Mozgalom tagja úgy véli, a BIA időközben mélyen beépült a hallgatói mozgalomba. Szerinte a szolgálat kezdetben nem tudott megfelelően fellépni a tiltakozó egyetemistákkal szemben, mivel nem rendelkezett elegendő, ilyen feladatokra kiképzett szakemberrel. Később azonban korábbi hírszerzési alkalmazottakat vonhattak be, akik kapcsolatokat építettek ki, ennek köszönhetően pedig a szolgálatok könnyebben értesülhetnek a hallgatók terveiről.
Milanović kihangsúlyozta, hogy az információszerzés hatékonysága nem jelenti azt, hogy az eljárások törvényesek is lennének. Állítása szerint a jogszabályokat a rendszer minden szintjén megsértik, illetve a hatalmi koalíció érdekeinek megfelelően alkalmazzák. Úgy látja, az utóbbi időben a szolgálatok által megszerzett, a hallgatókra és az ellenzékre vonatkozó információk rendszeresen a bulvárlapokban kötnek ki.
Az egykori rendőrfelügyelő arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányközeli médiumok munkatársai egyes rendőrségi akciók helyszínén már a hatóságok megérkezése előtt megjelennek. Szerinte emiatt olykor már azt sem lehet eldönteni, hogy a szolgálatok dolgoznak-e a bulvársajtónak, vagy a médiumok segítik a szolgálatok tevékenységét.
Milanović szerint a hallgatói mozgalom számára szinte lehetetlen teljesen megakadályozni az információk kiszivárgását. Úgy véli, a szolgálatok már beszervezhettek embereket a mozgalmon belül, ami történhet kiváltságok felajánlásával, zsarolással vagy pedig nyomásgyakorlással. Mindez bizalmatlanságot és állandó gyanakvást teremtett. A hallgatók így ahelyett, hogy saját céljaikkal foglalkoznának, gyakran azt próbálják azt bizonyítani, hogy nem a hatalom emberei. Ez Milanović szerint éppen annak a stratégiának a része, amellyel a hatóságok megosztottságot szeretnének kelteni a mozgalmon belül.

Bojan Cvejić újságíró szerint fontos különbséget tenni a biztonsági szolgálatoktól származó információk professzionális újságírói felhasználása és a szervezett propagandakampányok között. Független és szakmai médiumok is támaszkodhatnak állami intézményekben dolgozó forrásokra, de az információk megszerzésének módja és közlésük célja alapvetően eltérhet.
Cvejić úgy fogalmazott, hogy a szolgálatokból és más állami szervekből a bulvárlapokhoz kerülő adatok esetében nem hagyományos újságírói forrásmunkáról van szó, hanem egy szervezett rendszerről. Szerinte a cél különféle propagandatartalmak terjesztése és kampányok indítása olyan személyekkel vagy csoportokkal szemben, akik kritikus álláspontot képviselnek a kormányzattal szemben.
Az újságíró szerint az információkat tudatosan, irányítottan és rosszhiszeműen továbbítják meghatározott médiumoknak, amelyek azokat különösebb ellenőrzés nélkül, kapott utasítások alapján terjesztik. Sok esetben az adatoknak nincs közérdekű jelentőségük, hanem kiragadva, más összefüggésbe helyezve használják fel őket a politikai ellenfelek lejáratására. Cvejić ezt klasszikus állami propagandának nevezte, amely szerinte összeegyeztethetetlen az újságírás szakmai és etikai normáival.

Jovica Antić, a Szerbiai Katonaság Szakszervezetének korábbi elnöke saját tapasztalatairól is beszélt. Egy kávézóban Ivan Matovićtyal és több veteránnal folytatott beszélgetését titokban rögzítették, majd a felvételt kormányközeli médiumokban sugározták. Ezt követően Antićot őrizetbe vették.
Az álláspontja szerint elfogadhatatlan politikai aktivisták, szakszervezeti tagok, hallgatók, újságírók, közéleti személyiségek, sőt az igazságszolgáltatásban dolgozók engedély nélküli megfigyelése és rögzítése pusztán azért, mert nem értenek egyet a jelenlegi hatalom politikájával. Úgy vélte, mindez azt mutatja, hogy Szerbiában súlyosan sérül a jogrend és az alkotmányosság.
Antić szerint a titokban megszerzett felvételek harmadik személyekkel, illetve médiumokon keresztül a széles nyilvánossággal való megosztása akár a jogosulatlan megfigyelés és hangfelvétel-készítés bűncselekményének tényállását is megvalósíthatja. Különösen súlyosnak nevezte, ha mindezt olyan biztonsági szervek követik el, amelyeknek éppen az ilyen jogsértésekkel szemben kellene fellépniük.
A volt szakszervezeti vezető felszólította az emberi jogi szervezeteket, hogy részletesen vizsgálják ki ezeket az eseteket, készítsenek jelentéseket, és tájékoztassák a nemzetközi intézményeket. Szerinte a szerbiai polgárok alapvető jogainak feltételezett, rendszerszintű megsértése megfelelő nemzetközi reakciót követel.