A Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS) szerint az újságírók megfélemlítésére alkalmas a Belgrádi Felső Ügyészség közleménye, amelyben az Aleksandar Radić katonai elemző ellen benyújtott bűnvádi feljelentés részleteit ismertették. Az egyesület kifogásolta, hogy a közlemény alapján azonosíthatóvá váltak azok az újságírók, akik munkájuk részeként, jogszerűen léptek kapcsolatba az információforrással.
Az UNS közleményében rámutatott, hogy az ügyészség az érintett újságírók kezdőbetűi mellett feltüntette annak a szerkesztőségnek a nevét is, amelyben dolgoznak, továbbá részleteket közölt a Radićtyal folytatott üzenetváltásukból. Az egyesület szerint ezeknek az adatoknak az együttes közzététele elegendő ahhoz, hogy az érintett sajtómunkások felismerhetővé váljanak.
A szervezet emellett kihangsúlyozta, hogy nem tekinthető bevett gyakorlatnak, hogy az ügyészség egy nyomozást megelőző eljárás során nyilvánosságra hozza az ügy adatait, közleményben vitassa meg a feltételezéseket és a lehetséges bizonyítékokat, miközben azonosíthatóvá teszi azokat az újságírókat, akik szakmai feladataikat végezve információkat gyűjtöttek.
Az érintett újságírók a 2025. március 15-ei belgrádi tiltakozáson történtekről próbáltak tájékozódni. Az UNS szerint olyan eseményről van szó, amelynek részleteit a közvéleménynek joga és érdeke megismerni, ezért az újságírók kapcsolatfelvétele egy lehetséges információforrással a sajtó mindennapi és legitim tevékenységének része.
Az egyesület különösen aggályosnak tartja, hogy az illetékes intézmények, mindenekelőtt a hatáskörrel és területi illetékességgel rendelkező Belgrádi Első Alapfokú Ügyészség mindeddig nem ismertette a nyilvánossággal a tiltakozáson állítólagosan alkalmazott „hangágyúval” kapcsolatos vizsgálat eredményeit. Ezzel szemben új eljárás indult, és a Felső Ügyészség közleményének középpontjába nem a március 15-ei események tisztázása, hanem az újságírók és forrásuk közötti levelezés került.
Az UNS megismételte, hogy az érintett újságírók lelkiismeretesen végezték a munkájukat, amikor egy közérdeklődésre számot tartó ügyben információkat kerestek. Azáltal azonban, hogy az ügyészség felismerhetővé tette őket, olyan helyzetbe kerülhettek, amelyben akár személyes biztonságuk is veszélybe kerülhet.
A szervezet szerint az eljárás és az ügyészségi kommunikáció nemcsak az érintett újságírókra gyakorolhat nyomást, hanem más sajtómunkásokat is elbizonytalaníthat abban, hogy érzékeny, közérdekű témákban kapcsolatba lépjenek forrásokkal. Ez veszélyeztetheti az újságírói forrásvédelem elvét és akadályozhatja a közvélemény tájékoztatását.
A Szerbiai Újságírók Egyesülete jelezte, hogy az ügyet az Újságírók Biztonságával Foglalkozó Állandó Munkacsoport előtt is felvetette.
