Egyetlen év alatt 22-ről 17 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik általánosságban megbíznak a hírekben – derül ki a Reuters Intézet 2026-os Digital News Report című jelentéséből. A magyarországi érték különösen alacsonynak számít, hiszen a hírek iránti bizalom globális átlaga 37 százalék.

Az egyes hírforrások megítélése között ugyanakkor jelentős különbségek mutatkoznak. A magyar válaszadók továbbra is az RTL-t tartják a legmegbízhatóbb médiumnak: a megkérdezettek 49 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bízik a hírszolgáltatásában. A második helyen, akárcsak 2025-ben, a HVG végzett 44 százalékos bizalmi mutatóval.

Forrás: Reuters Digital News Report 2026

A Telexet a hírfogyasztók 41 százaléka nevezte megbízhatónak, míg a 24.hu és a 444 egyaránt 38 százalékos eredményt ért el. A kutatás szerint lényegesen gyengébb a kormányközeli és állami médiumok megítélése. A TV2-ben, az Origóban és a közmédiában egyaránt a megkérdezettek 21 százaléka bízik. Ennél alacsonyabb eredményt csak a Blikk ért el, amelyet a válaszadók 16 százaléka tart megbízhatónak.

A Reuters Intézet elemzése szerint a magyarországi médiakörnyezetet az elmúlt évben alapvetően a 2026-os országgyűlési választási kampány határozta meg. A jelentés készítői kiemelték, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt annak ellenére aratott elsöprő választási győzelmet, hogy a kormánypártok média feletti ellenőrzése az Európai Unión belül Magyarországon volt a legkiterjedtebb.

A kutatás kitér arra is, hogy a Fidesz 2025-ben az úgynevezett ellehetetlenítési törvénnyel próbálta korlátozni a kritikus sajtó működését. A kísérlet azonban nem érte el a kívánt hatást, mivel a kormányzati támadások következtében a független médiumok korábban nem tapasztalt társadalmi és pénzügyi támogatást kaptak olvasóiktól.
A független sajtó működését hirdetési bevételek, előfizetések, olvasói adományok, támogatások és külföldi pályázati források segítették. Ezzel szemben a kormánypárti üzeneteket közvetítő médiumok jelentős mértékben az állami és kormányzati hirdetésektől függtek. A kormányközeli média súlya a Blikk felvásárlásával tovább növekedett. Eközben a külföldi tulajdonban lévő magyarországi médiavállalatok száma a 2010-ben nyilvántartott 57-ről 17-re csökkent.
A választási kampányban a közösségi oldalakért is kiélezett verseny folyt. A politikai hirdetések betiltását megelőző, közel egyéves időszakban több mint tízmillió eurót költöttek magyarországi politikai tartalmak népszerűsítésére a Meta és a Google felületein. A hirdetési kiadások 87 százaléka a Fideszhez köthető politikusoktól, szervezetektől és szereplőktől származott.
A politikai hirdetések tilalmának bevezetése után azonban a kormánypártok már nem tudtak lépést tartani a Magyar Péter és a Tisza Párt által elért organikus, vagyis nem fizetett közösségimédia-eléréssel. A jelentés szerint ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a hagyományos médiában meglévő erőteljes kormányzati fölény nem érvényesült hasonló mértékben a választási eredményekben.
A hírfogyasztási szokások változása ugyancsak a digitális platformok előretörését mutatja. Magyarországon a megkérdezettek 83 százaléka tájékozódott online hírportálokról, ami négy százalékpontos növekedést jelent 2025-höz képest. Még nagyobb mértékben nőtt a közösségi oldalakon híreket fogyasztók aránya: míg 2025-ben a válaszadók 54 százaléka használta ezeket a felületeket hírforrásként, 2026-ban már 62 százalékuk.
Ezzel párhuzamosan tovább csökkent a hagyományos hírcsatornák jelentősége. A televízióból tájékozódók aránya 43-ról 40 százalékra esett vissza, nyomtatott sajtótermékekből pedig már csak a magyarok öt százaléka szerez rendszeresen híreket.
A Reuters Intézet külön foglalkozott a mesterséges intelligencia segítségével készített politikai tartalmak elterjedésével is. A választási kampány alatt számos olyan, mesterséges intelligenciával létrehozott videó jelent meg, amely Magyar Péter lejáratását célozta. Ezeket a felvételeket a YouTube-on és a Facebookon összesen mintegy 650 millió alkalommal játszották le.
A videók jelentős részét fizetett hirdetésként terjesztették, de egyes felvételek Orbán Viktor közösségi oldalain, valamint a róluk beszámoló független médiumok felületein is megjelentek. A kutatás szerint az MI által előállított kampányanyagok tömeges alkalmazása új kihívást jelentett a választók tájékozódása, a politikai kommunikáció átláthatósága és a hírek hitelességének megítélése szempontjából.