REUTERS INTÉZET: JELENTŐSEN ROMLOTT A MÉDIA HELYZETE SZERBIÁBAN

A szerbiai polgárok mindössze 22 százaléka bízik a médiában, miközben a sajtó helyzete a politikai válság, az állami befolyás erősödése és az újságírók elleni támadások miatt tovább romlott – derül ki a Reuters Intézet 2026-os Digital News Report című jelentéséből. A felmérés szerint az N1 a legmegbízhatóbbnak tartott médium, míg az Informer és a Pink iránt a legerősebb a bizalmatlanság.

A válaszadók körében az N1 rendelkezik a legnagyobb bizalommal, 52 százalékos eredménnyel. A Nova S-ben 47, a Vreme hetilapban 43 százalék bízik. A rangsor másik végén az Informer áll, amelyet a megkérdezettek 64 százaléka tart megbízhatatlannak. A Pink televízióban a megkérdezettek 63, a Kurirban és a Happy TV-ben pedig 57 százaléka nem bízik.

A felmérés egyértelműen jelzi az online hírfogyasztás térnyerését. A szerbiai közönség 85 százaléka az internetet is használja tájékozódásra, 64 százalék a közösségi oldalakról, 57 százalék pedig híroldalakról és híralkalmazásokból értesül az eseményekről. A televízió továbbra is fontos hírforrás, különösen az idősebb korosztály számára, de már csak a válaszadók 51 százaléka követi ezen keresztül a híreket. A rádiót 19, a nyomtatott sajtót a megkérdezettek 16 százaléka kíséri.
A hagyományos médiumok közül az RTS és az N1 a leggyakrabban választott hírforrás, őket a TV Nova, a Blic és a Pink követi. Az internetes hírportálok közül az N1 áll az első helyen, majd a Blic, a Telegraf.rs, a Nova.rs és a Danas következik.

A közösségi platformok közül hírfogyasztásra a Facebookot megkérdezettek 50 százaléka használja, a. A YouTube-ról 41, az Instagramról 40, a TikTokról 24, a Viberről 22, az X-ről pedig 14 százalék tájékozódik. A felmérés szerint a szerbiai közönség több mint fele, 53 százaléka időnként vagy gyakran szándékosan elkerüli a híreket.

Erősödő állami befolyás

Snježana Milivojević, a jelentés Szerbiáról szóló fejezetének szerzője szerint a médiakörnyezet jelentős romlásához hozzájárult az állami tulajdon arányának növekedése, az erősödő pénzügyi és politikai befolyás, valamint a független szerkesztőségekkel szembeni tartós ellenségesség.
A jelentés szerint mindez a sajtószabadság visszaszorulásához és az újságírók biztonságának romlásához vezetett.
A dokumentum a politikai válság kezdetét a 2024. november 1-jei újvidéki tragédiához köti, amikor a vasútállomás előtetőjének leomlásában 16 ember életét vesztette. A történteket széles körben a korrupcióval hozták összefüggésbe, az eset pedig hosszan tartó, diákok vezette tüntetéshullámot indított el.
A tiltakozások során egyetemeket blokkoltak, és hónapokon át tartó kormányellenes mozgalom alakult ki. A jelentés felidézi a 2025. március 15-i belgrádi demonstrációt is, amelyen felmerült egy azonosítatlan hangfegyver alkalmazásának gyanúja.
A Reuters Intézet értékelése szerint a hatalom válaszul fokozta az ellenőrzést az igazságszolgáltatás, a média és az egyetemek felett. A rendőri erőszak is erősödött, 2025 júniusa és szeptembere között több mint 1600 letartóztatást jelentettek.
A tiltakozások a 2026. márciusi helyhatósági választásokig folytatódtak, amelyeket a jelentés szerint súlyos szabálytalanságok és az újságírókkal szembeni példátlan erőszak kísért. Az Európai Újságíró Szövetség értékelése alapján Szerbia az aktív háborús övezeteken kívül az újságírók számára az egyik legveszélyesebb országgá vált.

 

A politikai elithez kötődő televíziók

A szerbiai médiapiacot erős, de egyenlőtlen politikai polarizáció jellemzi. A televízió továbbra is nagy közönséget ér el, ezért jelentős politikai befolyással bír.

Az országban két közszolgálati médiaszolgáltató, az RTS és a Vajdasági RTV működik, mellettük pedig négy országos kereskedelmi televízió, a Pink, a Happy, a Prva és a B92. A jelentés szerint mind a négy csatorna olyan szerbiai vállalatok tulajdonában áll, amelyek kapcsolatban vannak a politikai elittel.
Ez gyakorlatilag ellehetetleníti, hogy a fősodorbeli televíziós média kritikusan számoljon be a kormány tevékenységéről – áll a dokumentumban.

A piaci koncentrációt tovább növeli az állami tulajdonú Telekom Srbija térnyerése, amely az elmúlt évben több mint harminc televíziós csatornát szerzett meg. A vállalat így egyszerre vált jelentős médiatulajdonossá, tartalomterjesztővé és az ország egyik legnagyobb hirdetőjévé.
A szerbiai reklámköltés 2025-ben nyolc százalékkal, 296 millió euróra emelkedett. A televíziók a bevételek 45 százalékát szerezték meg, míg a nyomtatott sajtó részesedése négy százalékra csökkent. Az online médiapiac ugyanakkor gyorsan növekedett, és már a reklámbevételek 32 százalékát adja.

 

Bizonytalan az N1 és a TV Nova jövője

Az N1 és a TV Nova továbbra is a vezető hírforrások közé tartozik, ugyanakkor rendszeresen politikai támadások célpontjai. Aleksandar Vučić szerb elnök többször nevezte ezeket a médiumokat szerbellenesnek, sőt terroristának.
A United Group 2025 elején eladta szerbiai távközlési üzletágát, az SBB-t, de az N1-et és a TV Novát az Adria News Network nevű új vállalatban tartotta meg. A cég akkor ígéretet tett a szerkesztőségek függetlenségének megőrzésére.
A jelentés azonban felidézi azt a 2025 augusztusában kiszivárgott beszélgetést, amelyben állítólag Stan Miller, a United Group új vezérigazgatója beleegyezett a médiarészleg vezetőjének leváltásába Vučić kérésére. Ezt követően 2026. április 6-án az N1 bejelentette, hogy leváltották Igor Božić hírigazgatót.
Az újságírói érdekképviseletek és médiaszakértők attól tartanak, hogy a változások az N1 meggyengítéséhez, esetleg megszüntetéséhez vezethetnek, és további nyomást gyakorolhatnak a megmaradt kritikus szerkesztőségekre.

 

A bulvársajtó uralja a nyomtatott piacot

A jelentés szerint a nyomtatott sajtó piacát a kormánypárti bulvárlapok uralják, amelyek gyakran vesznek részt a kritikus hangok lejáratásában, karaktergyilkossági kampányokban, valamint nacionalista és Európai Unió-ellenes narratívák terjesztésében.
Az Informer egyike volt annak a három bulvárlapnak, amelyet a Sajtótanács külön is megnevezett az újságírói etikai kódex megsértése miatt. A lap esetében 2025 második felében 1456 szabálysértést regisztráltak.
Az Informer 2024 novemberében saját kábeltelevíziós hírcsatornát is indított. Heti elérése a hagyományos platformokon 14, az interneten 12 százalék, ugyanakkor a vizsgált médiumok közül a legalacsonyabb, mindössze 19 százalékos bizalmi mutatóval rendelkezik.
A jelentés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a közönség egyre inkább értékeli a korrupciót feltáró és a tiltakozásokról részletesen beszámoló szerkesztőségeket. A Mašina és a Zoomer helyszíni tudósításaival, a KRIK és a BIRN pedig oknyomozó munkájával vonz jelentős közönséget.
A megkérdezettek 64 százaléka szerint a médiára leginkább a tulajdonosok gyakorolnak befolyást, 63 százalék a kormányt és a politikusokat nevezte meg, 47 százalék pedig a szervezett bűnözést is jelentős befolyásoló tényezőnek tartja.
A jelentés szerint ez jól mutatja, milyen mély aggodalom él a szerbiai közvéleményben a korrupció, a politikai nyomás és a média egyes szereplőinek feltételezett bűnözői kapcsolatai miatt.