A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélettel elmarasztalta a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amiért súlyosan megsértette az Átlátszó oknyomozó hírportál jó hírnevét. – írja a 24.hu.

A bíróság megállapította, hogy a hivatal egy 2024-es videójában és jelentésében valótlanul állította azt, hogy az Átlátszót külföldről finanszírozzák, hírszerzési tevékenységet végez, illetve dezinformációt terjeszt. Ezek az állítások a bíróság szerint tényként jelentek meg, miközben a hivatal semmilyen bizonyítékot nem tudott felmutatni.
Az ügyben tartott csütörtöki határozathirdetésen csak Pálvölgyi Ákos törvényes képviselő volt jelen, a hivatal jogi képviselője pedig nem jelent meg, csak.

Az ítélet nem jogerős, így mindkét fél fellebbezhet.
A bíróság több lényeges kötelezést is előírt a hivatalnak. Egyrészt nyilvánosan közzé kell tenniük, hogy valótlan állításokat fogalmaztak meg az Átlátszóról. Másrészt eltiltották őket a további jogsértő magatartástól, valamint 3 800 000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezték a portál felé.

A per hátterében az a videó áll, amelyben a hivatal azt sugallta, hogy az Átlátszó kémkedik, dezinformációs gyakorlatot folytat, külföldi befolyásszerző hálózat része, illetve hírszerzési módszereket alkalmaz. Az Átlátszó ezt személyiségi jogi sérelemként értékelte, mivel a közlések tényállításként hangzottak el, és alkalmasak voltak a portál hitelének roncsolására.
A novemberi tárgyaláson dr. Sári Miklós, a hivatal elemzője és a videó alapjául szolgáló jelentés készítője semmilyen bizonyítékot nem tudott bemutatni állításai alátámasztására. A hivatal képviselői ehelyett azzal érveltek, hogy megfogalmazásaik nem sértők, szerintük a „hírszerzés” ma már nem negatív tartalmú kifejezés, hanem az újságírás „elfogadott módszere”. A „dezinformációt” sem hazugságként, hanem kommunikációs keretezésként definiálták, amely szerintük nem valótlan állításokat, csupán torzító kommunikációs technikákat jelent. Védekezésük lényege az volt, hogy a videóban nem tényeket, hanem véleményt és következtetéseket fogalmaztak meg.
A bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a hivatal állításai tényközlésként hatottak, nem feleltek meg a valóságnak, és alkalmasak voltak a sajtóorgánum jó hírének megsértésére. Ennek megfelelően a Szuverenitásvédelmi Hivatalt felelőssé tette, és helyt adott az Átlátszó keresetének.