A Riporterek Határok Nélkül (RSF) és a grúz Média-, Információ- és Társadalomkutató Központ (CMIS) friss elemzése szerint rendszerszintűvé váltak a független újságírók elleni támadások, zaklatások és büntetőeljárások, miközben a hatóságok egyre inkább az elnyomás eszközeként használják a jogi és állami intézményrendszert.

2024. november 28-án hatalmas tüntetéshullám indult el, miután a kormányfő bejelentette, hogy az ország felfüggeszti az EU-csatlakozási tárgyalásokat. Ettől a ponttól kezdve a sajtó elleni erőszak meredeken emelkedett. A 2024 októbere és 2025 ősze közötti időszakban összesen 600 sajtószabadság-sértést dokumentáltak: súlyos fizikai bántalmazásokat, megfélemlítést, pénzbírságokat, jogszerűtlen őrizetbe vételeket, fenyegetéseket és akkreditációk megvonását.

Különösen súlyos a fizikai erőszak elterjedése. A tüntetések első heteiben a rendőrök és a kormánypárti aktivisták több tucat újságírót támadtak meg gyakran brutális módon, miközben a hatóságok egyetlen esetben sem indítottak érdemi vizsgálatot. A rendőrség sokszor úgy kezelte az újságírókat, mintha maguk is a tüntetések résztvevői lennének, és a közrendvédelmi törvényeket arra használta, hogy megakadályozza a demonstrációkról való tudósítást. Gyakori indoknak számított a „közlekedés akadályozása”, holott a riporterek csupán a tüntetők felvonulását követték. A „rendőrök munkájának akadályozása” című vádat szintén rendszeresen alkalmazták a sajtó elriasztására.
A visszaélések kétharmada a fővárosban, Tbilisziben történt, ahol a legtöbb tüntetés zajlik, és ahol a médiumok is koncentrálódnak. Néhány hét leforgása alatt legalább 127 esetben dokumentáltak rendőri fizikai erőszakot.

A televíziós csatornák a leginkább veszélyeztetett szereplők közé tartoznak. A TV Pirveli stábját egyetlen év alatt több mint 80 támadás érte. A hatóságok gyakran akadályozzák a felvételek készítését, elkobozzák vagy megrongálják az eszközöket, illetve megtiltják a magasból történő rögzítést, hogy ne lehessen dokumentálni a rendőri fellépést. Több online médium – például a Publika és a Batumelebi – szintén rendszeres célpontja a politikai nyomásgyakorlásnak, ellenőrzéseknek és lejáratókampányoknak. A Batumelebi egyik alapítója, Mzia Amaghlobeli jelenleg is börtönben van, miután egy sokak által koncepciósnak tartott eljárásban két év fogházbüntetést kapott.

A külföldi újságírók helyzete is folyamatosan romlik. Többen számoltak be arról, hogy munkájuk során követték, zaklatták vagy akadályozták őket. A beutazási tilalmak száma is emelkedett, ami tovább szűkíti a nemzetközi tudósítók mozgásterét, és hozzájárul ahhoz, hogy a demokratikus visszalépés egyre kevésbé legyen látható a külvilág számára.

A kormányzati nyomás intézményesülésének fontos eleme az elmúlt évben elfogadott „külföldi ügynök” törvény új változata, valamint a támogatásokról és a médiaszabályozásról szóló jogszabályok módosítása. Ezek elsősorban a külföldi forrásokból működő civil szervezetek és médiumok kriminalizálását teszik lehetővé. Az antikorrupciós hivatal hat független szerkesztőség ellen indított vizsgálatot, miközben a kormányhoz közel álló szereplők igyekeznek elriasztani a hirdetőket attól, hogy reklámfelületet vásároljanak náluk.

Az állami médiaszolgáltató, a Georgian Public Broadcaster (GPB) szintén a kormány befolyása alá került: a kritikus újságírók háttérbe szorításával egyre inkább a hatalmi narratívát közvetíti. A helyzet súlyosságát az Európai Bizottság 2025. november 4-én kiadott bővítési jelentése is kihangsúlyozta.

Az RSF szerint a jelenlegi folyamatok középpontjában Bidzina Ivanisvili oligarcha áll, akit 2025-ben a „sajtószabadság ragadozói” közé soroltak. A politikai befolyás, a gazdasági nyomásgyakorlás, a büntetlenség kultúrája és a médiarendszer intézményes fojtása együttesen példátlan mértékű szabadságvesztéshez vezetett. Ennek következtében Grúzia két év alatt 37 helyet zuhant a RSF sajtószabadság-indexén, és ma már csupán a 114. helyet foglalja el.

A nemzetközi szervezetek szerint Grúzia nem hivatkozhat hitelesen az EU-hoz való közeledésre mindaddig, amíg az országban tömegesen sérül a sajtószabadság, a jogállamiság és a demokratikus pluralizmus.