Az Európai Újságíró Szövetség (EFJ) friss tanulmánya szerint az európai újságírók elleni online zaklatás mára rendszerszerűvé és gyakran életveszélyessé vált. A 44 országra kiterjedő kutatás szerint az újságírók egy „digitális harctéren” dolgoznak, ahol a fenyegetések, a dezinformáció és az összehangolt online kampányok célja a kritikus hangok elhallgattatása.
A jelentés kiindulópontja Dinko Gruhonjić vajdasági újságíró és egyetemi tanár, Vajdasági Újságírók Független Egyesülete programigazgatójának az esete. Ugyanis egy róla készült hamis online videó terjedése után halálos fenyegetések áradata zúdult rá és családjára. Az EFJ szerint ez a példa jól illusztrálja azt, hogy az online térben induló zaklatás rövid idő alatt valós veszéllyé válhat. A tanulmány külön kiemeli a szerbiai eseteket, köztük Ana Lalić Hegediš újságírónőét, aki mindennapos szexista és életveszélyes fenyegetésekről számolt be.
A kutatás rávilágít arra is, hogy a támadások legfőbb célpontjai az újságírónők és a kisebbségi csoportok képviselői. Az UNESCO adatai szerint a női újságírók 73 százaléka élt át online erőszakot, az EFJ felmérése pedig azt mutatja, hogy ez az arány tovább növekszik. Egyre nagyobb problémát jelent a mesterséges intelligencia által generált tartalom: hamis, meztelen fotókat készítenek újságírónőkről, majd telefonszámukkal együtt terjesztik ezeket a Telegram-csoportokban, hogy kiszolgáltassák őket szexuális zaklatóknak.
A támadások formái széles körűek: gyűlöletbeszéd, rágalmazás, nemi erőszakkal való fenyegetés, hamis profilok használata, deepfake-videók, illetve az online létbizonytalanságot kihasználó koordinált zaklatási kampányok. A jelenség súlyosságát növeli, hogy sok újságíró már nem is jelenti a fenyegetéseket, mivel normálisnak, vagy pedig „a szakma részének” tekintik ezeket.
Az EFJ szerint a meglévő védelmi mechanizmusok Európa-szerte gyengék és következetlenek. A tanulmány egyedüli pozitív példaként a szerbiai KRIK szerkesztőségét említi, amely biztonsági protokollokkal készíti fel a fiatal újságírókat a várható támadásokra – ám emiatt sok fiatal szakember már a pálya elején elbizonytalanodik.
A szervezet vezetői arra figyelmeztetnek, hogy az online zaklatás nem virtuális konfliktus, hanem valós életveszélyt jelentő fenyegetés. Maja Sever, az EFJ elnöke szerint „valós emberek méltóságát és biztonságát fenyegetik ezek a támadások”, míg Elena Tarifa arra hívja fel a figyelmet, hogy a nőket és kisebbségeket érő célzott zaklatás hosszú távon a sajtószabadság leépüléséhez vezethet.
A jelentés végkövetkeztetése szerint az online újságíró-ellenes erőszak rendszerszintű szakmai kockázattá vált, amely ellen csak összehangolt európai fellépés adhat választ.
A teljes jelentés itt olvasható el.
