Az Eurobarometer friss felméréséből kiderült, hogy a magyarok az EU egyik legkevésbé tényellenőrző nemzete és különösen kritikusak a professzionális médiával szemben. A kutatás májusban készült, tagállamonként ezer fő bevonásával, és az információbiztonság, a dezinformáció és a demokrácia állapota körüli kérdéseket vizsgálta – írja a Lakmusz.hu tényellenőrző portál.
Magyarország a tényellenőrzés sereghajtói között
A legszembetűnőbb adat az, hogy a magyarok 41 százaléka saját bevallása szerint soha nem ellenőrzi azokat az információkat, amelyekkel a Facebookon, a YouTube-on vagy más online platformokon találkozik. Ez az EU 27 tagállama közül a második legrosszabb eredmény és csak Portugáliában magasabb ez az arány (42 százalék). Ezzel szemben a magyar válaszadók mindössze 9 százaléka mondta azt, hogy „nagyon gyakran” ellenőrzi az online tartalmakat.
Az összeurópai lista másik végén Svédország áll. Ott a lakosság 35 százaléka gyakorolja rendszeresen a tényellenőrzést, és csupán 6 százalékuk nem ellenőrzi soha, amit az interneten lát.
Félelmek és problémák: külföldi beavatkozás kontra hazai médiaszűkösség
A felmérés azt is vizsgálta, mely tényezőkben látják a polgárok a legnagyobb veszélyt a demokráciára. A magyarok értékítélete több ponton eltér az uniós átlagtól:
- 42 százalékuk szerint a legnagyobb probléma, hogy egyre kevesebb független és megbízható médium érhető el Magyarországon.
- 30 százalékuk pedig a külföldi manipulációt, befolyásolást és dezinformációt tartja a legfőbb veszélynek.
Ez fordított arány az EU-hoz képest, ahol a külföldi beavatkozás 42 százalékkal vezet, míg a független tájékozódás csökkenése 27 százaléknak számít elsődleges problémának.
A kutatás szerint Magyarországon tulajdonítják a legnagyobb jelentőséget az információs tér belső, hazai problémáinak a külső beavatkozáshoz képest.
Mégis aggódunk a külföldi befolyás miatt
Amikor külön rákérdeztek a külföldi országok választási befolyására, a magyarok reagáltak a legagódóbban:
- a magyarok háromnegyede (kb. 75%) tart attól, hogy külföldi hatalmak eltorzíthatják az európai választási eredményeket.
Ez az arány holtversenyben Spanyolországgal és Olaszországgal a legmagasabb az EU-ban,.
A választásokkal kapcsolatos általános bizalmatlanság is kirívó:
- 79%-uk fél a választási eredmények manipulációjától (2. legmagasabb arány Európában).
- 82%-uk aggódik amiatt, hogy a választókra nyomást gyakorolhatnak – ez az EU legmagasabb értéke.
A professzionális média megítélése is lesújtó
A kutatás szerint Európában Magyarországon a legalacsonyabb a szakmai média társadalmi megítélése:
- Csak 16%-uk gondolja úgy, hogy a professzionális média pozitív szerepet játszik.
- Minden negyedik magyar (24–25%) szerint a hivatásos média nem megbízható információforrás – ez az uniós átlaggal nagyjából megegyezik.
- A magyarok 54%–a semleges álláspontra helyezkedik, és úgy véli: a média ma már ugyanolyan termék, mint bármi más, amelyet a fogyasztók piacán kínálnak.
Ez azt mutatja, hogy Magyarországon a lakosság nemcsak az intézményes politizálással, hanem a médiarendszer működésével szemben is rendkívül bizalmatlan.
Félelem a megosztástól és a dezinformáció terjedésétől
Pozitívumként említi a kutatás, hogy a magyarok nagyobb része felelősségteljesnek tartja magát:
- 52%-uk állította azt, hogy soha nem oszt meg olyan információt, amely nem megbízható forrásból származik.
Ez az arány megfelel az uniós átlagnak (48%).
Ugyanakkor a sok tényellenőrzést mellőző felhasználó miatt a dezinformáció terjedése Magyarországon kiemelten kockázatos.
Összességében a felmérés képe jól mutatja a magyar társadalom információs sérülékenységét: alacsony a tényellenőrzési hajlandóság, magas a bizalmatlanság a professzionális médiával szemben, és rendkívül erős a félelem mind a választási manipulációtól, mind a külföldi beavatkozástól. Mindez egyszerre teszi kiszolgáltatottá az embereket a dezinformációval szemben, és jelzi a független tájékozódási lehetőségek beszűkülését is.
