A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és az Adatvezérelt Marketing Szövetség (DIMSZ) 2025 őszén készített kvalitatív vizsgálata azt térképezte fel, hogyan tájékozódnak a különböző generációk, milyen hírfogyasztási rutinokat követnek, hogyan osztanak meg tartalmakat, és milyen szempontok alapján ítélik meg a hitelességet. A 45–60 perces mélyinterjúkra épülő kutatás főként városi, jellemzően értelmiségi válaszadók körében készült, így részletes képet rajzolt a modern magyar hírkörnyezet működéséről – írja a dgtl.hu.

A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy öt hírfogyasztói archetípus különíthető el: A passzív befogadók, akik nem keresik a híreket híreket, ehelyett leginkább ismerősökön vagy közösségi médián keresztül „találják meg” ezt. A jólértesült, akik hírfogyasztók és véleményformálók, rendszeresen osztanak meg tartalmakat és élénken részt vesz a közéleti diskurzusban. Az elutasítók, akik  bizalmatlanok a médiával szemben, kevés forrást tartanak megbízhatónak és erősen szkeptikusak minden információval kapcsolatban. A médiatudatosak,. Ök ellenőrzik a forrásokat, több platformon tájékozódnak, törekszenek az összevetésre és az ellenőrzött tartalmak fogyasztására, valamint a buborékban élők, akik kizárólag olyan tartalmakra kíváncsi, amelyek saját világnézetét igazolják. A hírforrások szűk köre jellemzi őket.

Azonban a kutatás szerint a hírfogyasztók többsége nem sorolható be tisztán egyetlen kategóriába. A válaszadók 67 százalékánál ugyan kimutatható egy domináns típus, ám a lakosság harmadánál egyik archetípushoz semjelentkezik erős kötődés . Ez azt jelzi, hogy a hazai hírfogyasztás gyakran esetleges, töredezett, alkalomszerű vagy éppenséggel ellentmondásos mintázatokat mutat.

A generációs különbségek is hangsúlyosan megjelentek: A fiatalabbak egyre inkább videóalapú és közösségimédia-felületeken keresnek információt, miközben kevésbé figyelnek a forráskritikára.
A középkorúak a klasszikus híroldalakat és a keresőket kombinálják és erősebb rutinjuk van az információk összevetésében. Az idősebb korosztály pedig a hagyományos csatornákat – televíziót, nyomtatott sajtót – részesíti előnyben és gyakran bizalmatlanok az online tartalmakkal szemben.

Az MI-alapú eszközök is rohamosan terjednek: sok válaszadó használ mesterséges intelligenciát a hírek összegzésére, értelmezésére vagy kontextusba helyezésére, ami a jövő hírfogyasztási szokásait is gyorsan alakítja.

A hitelesség megítélése pedig három fő tényező alapján történik:
Ezek közül az egyik a forrás megbízhatósága, amikr is jól ismert, szakmailag stabil médiumok élveznek bizalmat. De lényeges tényező a nyelvi és stilisztikai minőség is. Így a pontatlan, hibás vagy túlzottan szenzációhajhász tartalmak gyanakvást keltenek. Végül pedig a szakmai megalapozottság – az ellenőrizhetőség, az idézett szakértők, az egyértelműen jelzett források mind növelik a hitelességet.
Érdekes különbség, hogy a a fiatalabbak könnyebben fogadják el a támogatott tartalmakat – amennyiben ezek transzparensek –, míg az idősebbek a jelölt szponzorációt is gyakran propagandaként értelmezik.

A hírmegosztási szokások is generációnként eltérnek:
A fiatalok főként kortársaikkfal.szinte kizárólag online térben beszélgetnek és osztanak meg híreket és tartalmakat. A középkorúak inkább személyes kapcsolataikban – házastárssal, munkatársakkal – vitatják meg az információkat, visszafogottabban jelennek meg a nyilvános digitális térben. Az idősebbek körében pedig a hagyományos, személyes beszélgetés a meghatározó; tartalmakat is csak szűk körben osztanak meg.
A kutatás szerint a generációk közötti különbségek nem csupán technológiai természetűek. A fiatalok hajlamosabbak kritikátlanul elfogadni online információkat, míg az idősebbek sokszor bizonytalanul mozognak a digitális környezetben, ami szintén veszélyeztetheti a hiteles tájékozódást.

A szakértők szerint a generációs szakadék csökkentéséhez két kulcsfeltétel szükséges: Ez pedig az az idősebbek digitális készségeinek fejlesztése, valamint a fiatalok médiatudatosságának erősítése.
, aminek célja egy olyan társadalmi attitűd kialakítása, amelyben minden korosztály képes tudatosan, ellenőrzötten és kritikusan viszonyulni a hírekhez – vagyis hosszú távon nőjön a valóban médiatudatos hírfogyasztók aránya.

A teljes kutatás itt olvasható el