Heves nemzetközi tiltakozást váltott ki, hogy a Koszovói Központi Választási Bizottság (CIK) az összes szerb nyelvű médiumtól megtagadta az október 12-i önkormányzati választások tudósítására szóló akkreditációt. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerint a döntés diszkriminatív és súlyosan sérti a sajtószabadság, valamint a választások átláthatóságának alapelveit. Az újságíró-szervezetek és a koszovói szerb politikai képviselők egyaránt azonnali beavatkozást és a döntés visszavonását követelik – közli a KoSSev.info.

Az EBESZ közleménye szerint a szabad, tisztességes és átlátható választások egyik alapfeltétele az hogy minden médium egyenlő hozzáférést kapjon az események megfigyeléséhez és bemutatásához. A szervezet szerint az akkreditációk megtagadása nyelvi, közösségi vagy szerkesztőségi alapon is súlyosan korlátozza az újságírók munkáját, és gyengíti a választási rendszerbe fektetett bizalmat.
Az EBESZ egyben felszólította a politikai pártokat és a választási hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a szólásszabadságot és a médiapluralizmust, valamint minden közösség számára biztosítsák az egyenlő információ-hozzáférést

A CIK döntése értelmében szinte minden szerb nyelvű médiumot kizártak, függetlenül attól, hogy Koszovóban vagy Szerbiában vannak-e bejegyezve, illetve koszovói tudósítókkal dolgoznak-e.
A döntés összesen több tucat szerkesztőséget érint, így a kizárt médiumok között szerepel a Radio KiM, az RTS, a Tanjug, a TV Most, az RTV Puls, a Radio Mitrovica Sever, a GračanicaOnline, a TV Gračanica és a Vajdasági Rádió és Televízió is.
A Radio KiM szerint 2000 óta ez az első eset, hogy megtagadták tőlük az akkreditációt, noha eddig minden választáson hivatalos engedéllyel tudósíthattak, beleértve az idei parlamenti voksolást is.
A választási bizottság nem indokolta nyilvánosan döntését. Ugyanakkor 42 médium – köztük 29 belföldi és 13 nemzetközi – megkapta az engedélyt. Két civil választási megfigyelő szervezetet viszont kizártak azzal az indokkal, hogy alapító okiratuk nem tartalmaz emberi jogi vagy pedig választási tevékenységet.

A Koszovói Újságírók Szövetsége (AGK) nyilatkozatában „példátlan és politikailag motivált” döntésnek nevezte a CIK eljárását és szerintük az nyilvánvalóan etnikai dimenzióval is bír. Az AGK felszólította az elutasított médiumokat, hogy a koszovói választási törvény vonatkozó cikkeire hivatkozva haladéktalanul fellebbezzenek a Választási Panaszbizottságnál
, A Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS) és annak koszovói szervezete, a DNKiM szintén élesen elítélte a döntést, és „diszkriminatív cselekedetnek” nevezve azt. A szervezetek nemzetközi beavatkozást kértek, és az Európai és Nemzetközi Újságíró-szövetséghez (EFJ, IFJ), valamint a nemzetközi diplomatákhoz fordultak segítségért.

A szerb nyelvű koszovói médiumok a CIK-et arra emlékeztették, hogy teljesen legálisan működnek, adót fizetnek, és tevékenységüket a Független Médiatanács is ellenőrzi. Kihangsúlyozták, hogy a kampány során a CIK hivatalos tájékoztató anyagait is továbbították a szerb közösségnek, vagyis a döntés nemcsak jogsértő, hanem logikátlan is.
A döntés a koszovói szerb politikai pártok és polgármesterjelöltek körében is, komoly visszhangot váltott ki és szerintük az intézkedés korlátozza a választások átláthatóságát, és megvonja a koszovói szerb közösségtől azt az alapvető jogot, hogy anyanyelvükön kapjanak tájékoztatást a közéleti folyamatokról.