A fiatalok egyre kevésbé látják vonzónak az újságírói pályát – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság friss kutatásából. A legtöbb médiaszakos hallgató már nem a szerkesztőségekben, hanem a PR- és marketingvilágban képzeli el jövőjét. Az okok között a gyakorlati képzés hiányosságait, az alacsony fizetéseket és a szakma megfakult presztízsét említik. Az NMHH megbízásából a Psyma Hungary Kft. 2025 nyarán készített átfogó online felmérést, amelyben 15 egyetem 406 hallgatója vett részt. Az eredmények részletes képet adnak a médiaszakos képzések jelenlegi helyzetéről, a hallgatók motivációiról, tapasztalatairól és a szakma társadalmi megítéléséről.

A kutatás szerint az egyetemi hallgatók döntő többsége nem anyagi, hanem szellemi és személyes okokból választotta a kommunikáció- és médiatudományi képzést.
A válaszadók 68 százalékát a kommunikáció és média iránti érdeklődés vezérelte, 41 százalékukat pedig az önkifejezés és a kreatív alkotás vágya. Több mint felük (54%) ugyanakkor a szakhoz kapcsolódó munkaerőpiaci lehetőségeket is figyelembe vette.
A média vonzereje tehát elsősorban a tartalmi és kreatív szabadságból, nem pedig a gazdasági előnyökből fakad – ezt a tendenciát a kutatás későbbi adatai is megerősítik.

A hallgatók összességében pozitívan értékelik oktatóikat és a tanítás minőségét.
A megkérdezettek 87 százaléka szerint a tanárok jól felkészültek, 84 százalékuk elégedett a tanári hozzáállással, és 75 százalékuk megfelelőnek tartja a képzések tartalmát.
A teljes elégedettség azonban jóval alacsonyabb, mert a hallgatók többsége úgy érzi, hogy a képzés túlzottan elméletorientált, és nem készíti fel őket a gyakorlati médiamunka világára.
A diákok 55 százaléka szerint az elmélet és a gyakorlat aránya eltolódott az előbbi javára, ami hátráltatja a szakmai fejlődést. A legtöbben 40–60 százalékos elméleti–gyakorlati arányt tartanának ideálisnak, szemben a jelenlegi 70–30-as megoszlással, amelyet mindössze a hallgatók 6 százaléka tart megfelelőnek.
Ez a kritika a médiaszakok egyik legsúlyosabb strukturális problémájára mutat rá: a hallgatók gyakran elméleti tudással, de valódi gyakorlati tapasztalat nélkül kerülnek ki az egyetemről.

A kutatás szerint a képzések technikai feltételei sok helyen nem kielégítőek. Csupán a megkérdezettek 13 százaléka gondolja úgy, hogy az eszközpark minden igényt kielégít, míg 39 százalékuk kifejezetten elégedetlen.
A hallgatók 31 százaléka soha nem dolgozott professzionális eszközökkel – sem stúdióban, sem iparági szoftverekkel.
Az NMHH szerint a probléma nemcsak az eszközhiányban, hanem azok korlátozott hozzáférhetőségében és kihasználatlanságában rejlik.

A hallgatók 83 százaléka szerint a képzés valamennyire lépést tart a digitális trendekkel, ám a részletes értékelések azt mutatják, hogy az oktatás még mindig elmarad a valós iparági változásokhoz képest.
A hatóság szerint nagyobb hangsúlyt kellene kapnia az MI-eszközök, a videóalapú tartalomgyártás és a közösségimédia-menedzsment oktatásának.
A szakirodalom minőségével a hallgatók 76 százaléka elégedett, ugyanakkor csak 55 százalékuk tartja azt korszerűnek. Emiatt a külföldi szakirodalom használata egyre gyakoribb, különösen a nappali tagozatos és másodéves hallgatók körében.

A hallgatók 76 százalékának önállóan kell megszerveznie gyakorlati helyét, az intézmények ritkán segítenek ebben.
A válaszadók 45 százaléka teljesen magára volt utalva, 31 százalékuk részleges intézményi támogatást kapott, míg mindössze 10 százalékuknak biztosítottak előre szervezett gyakornoki helyet.

A gyakorlati tapasztalat hiánya komolyan befolyásolja a pályakezdők önbizalmát és elhelyezkedési esélyeit.

A megkérdezettek 76 százaléka tervezi, hogy a diploma megszerzése után további tanulmányokat folytat.
Közülük 5 százalék biztosan, 26 százalék pedig valószínűleg doktori képzésen tanulna tovább, míg a többiek inkább gazdasági, digitális marketing vagy médiamester szakokon folytatnák tanulmányaikat.

A végzősök fele (50%) legszívesebben a PR és marketing területén dolgozna, míg a klasszikus sajtó iránti érdeklődés drámaian visszaesett.
A megkérdezettek 38 százaléka az online tartalomgyártásban, 32 százalékuk a szervezeti kommunikációban vagy kreatív ügynökségeknél, 26 százalékuk az online újságírásban, 22 százalékuk pedig a televíziós munkában látja jövőjét.
A nyomtatott sajtó iránt mindössze 8 százalékuk érdeklődik.
A hallgatók 19 százaléka biztos az elhelyezkedésében, 60 százalékuk bizakodó, míg 21 százalékuk pesszimista.
Sokan a média „romló anyagi környezetével” és a kiszámíthatatlan foglalkoztatási formákkal magyarázzák, hogy nem a hagyományos sajtóban terveznek karriert.

Az NMHH összegzése szerint a kommunikáció- és médiatudományi diploma társadalmi megbecsültsége mérsékelt.
A kreatív alkotás és a nyilvánosság előtti szerepvállalás továbbra is vonzó, ám a szakma társadalmi státusza és anyagi elismerése alacsony.

Egy 11 fokú skálán:
18 százalék 4-est,
17 százalék 5-öst,
18 százalék 6-ost adott a presztízsre – ami azt jelenti, hogy a többség az alsó-középső tartományba sorolja a szakma társadalmi megbecsültségét.
A gazdasági presztízs még gyengébb képet mutat: a hallgatók 47 százaléka szerint egy pályakezdő médiaszakos nettó 400 ezer forintnál kevesebbet kereshet havonta, ami jóval elmarad más diplomás szakmák átlagától.

A magyar médiaszakos hallgatók körében egyértelmű a kiábrándultság. A szakma presztízse csökken, a gyakorlati képzés lemarad a piaci igényektől, a technikai háttér sokszor elavult, és az elhelyezkedési esélyek gyengék.
A legtöbben már nem a sajtóban, hanem a PR- és marketingvilágban látják a jövőjüket.
A kutatás szerint a magyar médiaképzés kettős válságban van:
egyrészt strukturális (gyakorlati és technológiai) lemaradás, másrészt társadalmi-gazdasági presztízsvesztés jellemzi.
Bár a kreatív önmegvalósítás továbbra is vonzó, a szakmai pálya bizonytalansága és alacsony jövedelmezősége sokakat elriaszt a klasszikus újságírástól – így a jövő médiaszakosai inkább kommunikációs szakemberként próbálnak érvényesülni a munkaerőpiacon.