A Republikon Intézet fél éven keresztül vizsgálta azt, hogy az M1 esti Híradója megfelel-e a közszolgálati médiától elvárt függetlenségi és pluralizmus-követelményeknek. Az eredmény egyértelmű: a közmédia zászlóshajója a 2025 februárja és júliusa közötti időszakban nem közszolgálati, hanem kormányzati médiumként működött.
Kiegyensúlyozottság helyett kormányzati narratíva
A kutatók a dgtl.hu által közzé tett elemzésben azt vizsgálták, mennyi képernyőidőt kapnak a különböző politikusok, milyen kontextusban szerepelnek, kik nyilatkoznak a hírekben, valamint mely sajtótermékekre hivatkozik a műsor. Az eredmények szerint minden hónapban a kormánypárti szereplők kapták a legtöbb megjelenést, míg az ellenzékiek háttérbe szorultak, és ha szóhoz jutottak, gyakran negatív kontextusban.
A vizsgált időszakban kormánypárti politikus sosem jelent meg negatív színben, az ellenzéki Tisza Párt vezetőjét, Magyar Pétert viszont szinte kizárólag támadó narratívákban emlegették. Júliusra a „magyarpéterezés” rekordokat döntött.
Orbán békepárti, Magyar háborúpárti
A kutatás azt is feltárta, hogy Orbán Viktor és Magyar Péter neve milyen kifejezésekkel társult. A miniszterelnököt leggyakrabban a „béke” és a „háború” szavakkal kötötték össze, kiegyensúlyozott módon, ami a kormányfőt békepárti vezetőként mutatta be. Magyar Péternél ezzel szemben a „háború” dominált, sokszor a „háborúpárti” kifejezéssel kiegészítve, így a közmédia tudatosan a háborúhoz kapcsolta az ellenzéki politikust.
Nyugati vezetők negatív, Putyin pozitív színben
A nemzetközi szereplők megjelenítése is árulkodó. Ursula von der Leyen, Manfred Weber és Volodimir Zelenszkij többnyire ellenséges ábrázolást kapott, míg az orosz elnököt, Vlagyimir Putyint sokszor kedvezőbb fényben mutatták be. Donald Trump februárban még euforikus hangvételben szerepelt, később azonban semlegesebb lett a róla szóló tudósítás.
Források: kizárólag a kormány médiája
A híradások forrásai szinte kizárólag a kormánypárti médiumok közül kerültek ki, így a műsor nem biztosította a sokszínűséget. A helyreigazítások száma pedig alig mérhető volt.
Nem teljesíti a közszolgálatiságot
A Republikon Intézet összegzése szerint az M1 Híradója a vizsgált félévben nem felelt meg sem a hazai médiatörvényeknek, sem az uniós normáknak. A műsor nem biztosította a politikai sokszínűséget, nem nyújtott objektív, tényszerű tájékoztatást, és nem kínált egyenlő megjelenési lehetőséget a politikai szereplőknek.
A kutatás végkövetkeztetése világos: az M1 esti Híradója inkább a kormány politikai kommunikációját közvetíti, mintsem a közszolgálatiság alapértékeit. Ez pedig hosszú távon aláássa a demokratikus tájékozódáshoz való jogot, és gyengíti a nyilvános politikai viták minőségét Magyarországon.
