Ukrajnában több magyar és külföldi weboldalt is letiltottak, köztük két kormánypárti magyar médiumot, az Origót és a Demokratát is. – írja a 24.hu.

A döntést az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kezdeményezte, a végrehajtást pedig a Nemzeti Hálózatirányítási Központ végezte. Az ukrán hatóságok indoklása szerint ezek a médiumok aktívan részt vettek az orosz propaganda terjesztésében.

A tiltólista nemcsak magyar, hanem román, moldovai és görög portálokat is érintett. A magyarországi oldalak közül az Origó és a Demokrata mellett elérhetetlenné vált a Szilaj Csikó, a Pravda Magyarország, a News Front magyar kiadása, a Bal-Rad és a Hírlistázó is.

A blocklist.ua oldalon közzétett indoklás szerint az érintett portálok következetesen az orosz propaganda narratíváját erősítették. Ennek részeként:

  • nem létező orosz katonai sikerekről számoltak be,

  • Ukrajnát „terrorista államként” ábrázolták,

  • támadták a Nyugatot és kigúnyolták az ország védelméhez nyújtott támogatást,

  • az EU-t és a NATO-t gyengének, megosztottnak mutatták be,

  • rendszeresen bírálták a szankciós politikát,

  • valamint összeesküvés-elméleteket terjesztettek a konfliktusról.

A hatóságok szerint a döntés célja nem pusztán a háborús helyzet kezeléséhez kapcsolódik, hanem az orosz dezinformáció visszaszorítása is. Az SZBU úgy véli, hogy ezek a portálok közvetlenül aláásták Ukrajna biztonságát és nemzetközi támogatottságát.

A magyar médiumok közül különösen a Demokratát emelték ki, amelynek főszerkesztője, Bencsik András régóta a kormányhoz hű publicistaként ismert. A lap szélsőségesen oroszpárti megszólalásai mellett emlékezetes, hogy a Demokrata alapításának 30. évfordulójára Oroszország budapesti nagykövete is gratulált Bencsiknek – ez szimbolikusan is jelezte a lap Moszkvához való kötődését.

Az Origó esetében sem váratlan a lépés, hiszen az oldal az elmúlt években egyértelműen kormányközeli médiummá vált, és rendszeresen közölt oroszbarát értelmezéseket a háborúról.

A tiltás ugyanakkor médiaszabadsági kérdéseket is felvet. Ukrajna álláspontja szerint azonban nem klasszikus cenzúráról van szó, hanem háborús körülmények között szükséges biztonsági intézkedésről. A propaganda ugyanis – érvelnek – közvetlen veszélyt jelent az országra: gyengíti a társadalom ellenálló képességét, erősíti az orosz befolyást, és megnehezíti a nyugati szövetségesekkel való együttműködést.

Összességében az intézkedés az ukrán stratégia része, amely az orosz információs hadviselés visszaszorítását célozza. A magyar médiumok blokkolása pedig arra is rávilágít, milyen mértékben építik be a Budapesthez közel álló sajtóorgánumok az orosz narratívákat – és ez milyen nemzetközi következményekkel járhat.