A Nielsen Közönségmérés legfrissebb, 2025 második negyedévére vonatkozó adatai alapján a magyar lakosság tévénézési szokásai enyhe, de egyértelmű növekedést mutatnak. A teljes, 4 évnél idősebb népesség napi átlagos tévénézési ideje 4 óra 43 percre emelkedett – ez 6 perccel több, mint 2024 hasonló időszakában, és stabil emelkedést jelent az elmúlt három év adataihoz képest – írja a dgtl.hu

Bár a legalább egy percet tévézők száma enyhén csökkent (5,83 millió fő, ami 69%-os elérést jelent), a képernyő előtt töltött idő megnövekedett. Ugyanis az aktív nézők napi 6 óra 50 percet töltöttek a készülékek előtt, ami 15 perccel haladja meg a tavalyi adatot, és 18 perccel a 2023-as szintet.

A korosztály szerinti lebontásban a 18 év alattiak: 2 óra 31 percet tévéznek, ami megegyezik a 2023-as értékkel, és 2 perccel több a tavalyinál)
A 18–49 évesek: stabil 3 óra 30 percet ülnek a televíziós képernyő előtt, míg az 50–59 évesek számára 7 perccel többre, vagyis 4 óra 58 percre nőtt meg ez az idő. Ezzel szemben 60 felettiek esetében masszív növekedés tapasztalható és 7 óra 32 percet tesz ki. Ez tavaly még „csak” 7:12 volt
A nemek szerinti felmérés szerint a nők 5 óra hosszát tévéznek, ami a tavalyi eredményekhez képest 9 perces növekedést jelent, míg a férfiak 4 óra 25 percet mértek, ami tavalyi évhez képest 4 perccel többet jelent.

A tévénézők iskolai végzettsége tekintetében a diplomások képernyőideje a legalacsonyabb. Ők mindössze 4 óra 49 percet töltenek el a tévé előtt. Ugyanakkor velük szemben a középfokú végzettséggel rendelkezőkké a legmagasabb (5 óra 5 perc).

Településtípus szerint a amíg vidéki városokban élők 4 óra 54 percet, a vármegyeszékhelyen lévők 4 óra 47 percet, addig a Budapesten élők 4 óra 36 percet ülnek a tévé előtt, ami jelentős 20-21 perces növekedést jelent.
Ezzel szemben a falvakban és a községekben élők teljesítménye 4 óra 32 perc, ami 8 perces csökkenés az előző évhez képest.

Háztartásméret alapján az egyedül élők tévézési ideje kiemelkedően magas ( 7 óra 46 perc.), a 3 fős vagy nagyobb háztartások pedig 3 óra 32 percet tévéznek.

Az internethasználat intenzitása szerint az offline életmódot folytatók 7 óra 27 percnyi tévénézést könyveltek el, míg a napi egy órát netezők 4 óra 38 percnyit.

A 3 óránál többet netezők pedig 4 óra 7 percet tévéznek.

Ugyanakkor az időeltolásos (TSV) nézés a megkérdezettek nél 2,2%-ot tett ki az összes tévénézési időből, azzal, hogy ez az arány a 18–49 évesek körében volt a legmagasabb (2,7%)
А tévénézők a televíziós sorozatokat leginkább. (26,2%). A Hírműsorok, szórakoztató műsorok és a filmek együttesen a műsorfogyasztás 33%-át teszik ki.
Érdekességként az idén csökkent a reklámok és műsorajánlók megtekintése (21,1%), míg az ismeretterjesztő műsorokat a 10,6%-os sugárzási arány mellett, a tévénézőknek mindössze 2,6 százaléka nézi.
Ugyanakkor annak ellenére, hogy a hírek és a gazdasági, illetve a politikai műsorok a műsoridőnek mindössze 2,6 százalékát teszik, ki, ezek fogyasztási aránya 11,5 százalékos.
A négy legnépszerűbb kategória (fikciók, filmek, hírek, szórakoztató műsorok) a teljes nézési idő 62%-át vitte el.

Tematikus csatornák nézettsége szerint az általános szórakoztató csatornák részesedése 29,2% , 3 óra 2 perc napi nézési idő nézőnként, míg a sorozatcsatornáké 16,8%, a filmcsatornáké 9,8% (átlagosan 1 óra 44 perc nézőnként. Míg a hírcsatornáké 7,3%, a gyermekcsatornák 3,5% (azzal, hogy a 4–17 éves korosztályban 18,6%), míg a sportcsatornáké 4,1%. Ez utóbbi esetében a nagy események hiánya miatt jelentős csökkenést jelent.

A jelentés kitért a videójátékok játszására, illetve streaming szolgáltatók használatára is. Az előbbi esetében 18,9% -os, az utóbbiéban pedig 1,9 százalékos növekedést mértek.
Érdekességképpen a nézők reklámnézési ideje az idén 30 perccel csökkent az előző évekhez képest. Ennek ellenére ezek naponta 4,95 millió nézőt értek el, azzal egy egy fő naponta 141 reklámot kénytelen megnézni. A megnézett reklámok hatékonysági mutatójának ( GRP – Gross Rating Point) értéke 753 487,5, ami alacsonyabb az előző évekhez képest. A meghirdetett termékek közül pedig az élelmiszeri termékek, a sörök és a fájdalomcsillapítók, nyugtatók reklámjait nézték meg legtöbben.