Donald Trump amerikai elnök újabb frontot nyitott az „álhírek elleni harc” keretében: a Kongresszus július 18-án jóváhagyta, hogy a Corporation for Public Broadcasting (CPB) finanszírozását 1,1 milliárd dollárral csökkentsék a következő két év során. A CPB felelős a közszolgálati médiát működtető szervezetek, így a National Public Radio (NPR), a Public Broadcasting Service (PBS) és azok tagszervezeteinek pénzügyi támogatásáért. A döntés súlyos következményekkel: a helyi adók megszüntetésével, az amerikai közösségek tájékozottságának csorbulásával és a közbiztonság csökkenésével járhat-
A Politcóban megjelent tanulmány szerint döntés leginkább a kisebb, tartalékkal nem rendelkező adókat érinti. sokan kénytelenek lesznek elbocsátásokat kieszközölni, mások akár teljesen le is állhatnak. Don Dunlap, a texasi KEDT-TV/FM elnöke szerint egy éven belül tízből hat texasi nyilvános tévéállomás is bezárhat. Katherine Maher, az NPR vezérigazgatója kihangsúlyozta, hogy a vészhelyzeti figyelmeztetések és közbiztonsági információk esetén a közönség 75%-a ezekre az adókra támaszkodik. Kate Riley, az America’s Public Television Stations vezetője szerint az adók mindenki számára elérhető módon életmentő és közösségépítő szerepet is betöltenek.
Egy konkrét példa is mutatja a közszolgálati adókat fenyegető veszélyt: Lisa Murkowski alaszkai republikánus szenátor nemrég egy földrengés utáni cunamiriasztást kizárólag a helyi rádióból kapott meg. Ehhez hasonlóan a helyi média jelentős szerepet játszott közelmúltbeli, 135 ember életét követeltő texasi árvizek idején is.

Az USA-ban több mint 1000 NPR-állomás működik, amelyek jelentős részben a CPB által nyújtott szövetségi támogatásokból élnek. A Politico jelentése szerint az NPR tagszervezeteinek 19%-a bevételük legalább 30%-át a CPB-től kapja. Ed Ulman, az Alaska Public Media elnöke arra figyelmeztetett, hogy az alaszkai adók harmada akár fél éven belül bezárhat, és ezért a közfinanszírozás megőrzéséért kampányt is indított a közösségi médiában.
Az Arizona PBS példája is jól illusztrálja a helyzetet: bár anyagi tartalékaik stabilabbak, évente 2,3 millió dollár – azaz költségvetésük 13%-ának – elvesztésére számítanak. Az állomás nem tervez elbocsátásokat, de számos pozíció betöltését felfüggeszti, és új kezdeményezéseket odáz el. A továbbiakban a finanszírozásának 60%-a jótékonysági adományokból, 16%-a vállalati támogatásból, 24%-a pedig állami oktatási forrásokból alakul majd.

A közszolgálati média elleni fellépés nem új Donald Trump részéről: már régóta azzal vádolja az NPR-t és a PBS-t, hogy elfogultak a republikánusokkal szemben, és az adófizetők pénzét pazarolják. Az érintett médiumok ezt tagadják. A közszolgálati műsorszolgáltatás alapját még Lyndon B. Johnson elnök fektette le az 1967-es Public Broadcasting Act aláírásával, amelynek célja az emberi szellem gazdagítása volt. A mai médiakörnyezetben azonban ezek az eszmények Trump harsány és polarizáló médiapolitikája árnyékában elhalványulni látszanak.

A költségvetési vágások nyomán Trump vélhetően médiabefolyása további növekedésében bízik, főként a számára kedvező hangvételű Fox News és a „MAGA” (Make America Great Again) mozgalom influenszerei révén. Ám ezek az alternatív hangok katasztrófahelyzetek idején ritkán nyújtanak megbízható és gyors helyi információkat.
A Politico tanulmánya szerint a szövetségi forráselvonások újabb „hírsivatagokat” teremthetnek az Egyesült Államokban. Vagyis olyan térségeket, ahol a lakosok nem férnek hozzá helyi, megbízható információkhoz. Ez nemcsak a demokrácia alapjait veszélyezteti, hanem a polgárok mindennapi biztonságát is.
Trump költségvetési vágásai és a közszolgálati média elleni retorikája komoly fenyegetést jelentenek az amerikai társadalom tájékozottságára, közösségi kohéziójára és katasztrófahelyzetekre való felkészültségére. Bár a döntés a jobboldali szavazók körében népszerű lehet, hosszú távon a közbizalom, a hiteles tájékoztatás és a helyi közösségek túlélése forog kockán.