A Meta – a Facebook és az Instagram anyavállalata – bejelentette, hogy 2025 októberétől az Európai Unió területén leállítja az összes politikai, választási és társadalmi kérdéseket érintő hirdetés megjelenítését. – írja az Index.hu. Ugyanis az unió területén ettől az időponttól kezdve lép érvénybe a politikai hirdetések átláthatóságáról szóló rendelet (TTPA).
A rendelet célja, az információmanipulációnak és a külföldi beavatkozásnak a választások során való megszüntetése. A rendelet többek között azt is előírja, hogy a politikai hirdetések esetén kötelező legyen feltüntetni azok finanszírozóit, továbbá az is nyilvánosságra kell kerüljön, ha a hirdetés célzása személyes adatok alapján történt. A Meta szerint azonban az új előírások túl bonyolultak és jogi bizonytalanságot teremtenek, ezért inkább teljesen megszünteti az ilyen típusú hirdetéseket az EU-ban.
tilalom a Facebookon és az Instagramon egyaránt érvényes lesz, és nemcsak az uniós tagállamokra vonatkozik, hanem „más európai területekre” – példának okán az Egyesült Királyságra is. Bár a politikusok továbbra is posztolhatnak közösségi tartalmakat a Meta felületein, ezek hirdetése (vagyis fizetett eljuttatása szélesebb közönséghez) tilos lesz. A Meta kihangsúlyozta, hogy a döntésük nem befolyásolja a politikai viták szabadságát, csupán a hirdetési lehetőségek szűnnek meg.
Sandro Gozi, EP-képviselő és a rendelet uniós jelentéstevője éélesen bírálta a Meta döntését. Ugyanis szerinte a vállalat ezzel a demokratikus elszámoltathatósággal és adatvédelemmel szembeni ellenérzését nyilvánította ki kinyilvánította és úgy véli, hogy a Meta csak látszólag harcol az álhírek ellen, valójában viszont profitál belőlük.
A Meta nem az első techóriás, amely a szabályozás hatályba lépésére reagálva leállítja az ilyen hirdetéseket: a Google úgyszintén a rendelet követelményeire hivatkozva már tavaly közölte, hogy nem fog többé politikai hirdetéseket futtatni az EU-ban,. A Google szerint a szabályozás túl tág definíciót alkalmaz a „politikai hirdetés” fogalmára.
Mindkét vállalat döntése rámutat arra, hogy a nagy techcégek automatizált hirdetés -ellenőrző rendszerei mennyire képesek – vagy képtelenek – felismerni és kiszűrni a politikai tartalmakat. Ha egy ilyen hirdetés véletlenül mégis átcsúszik a rendszeren, az megsérti az EU előírásait, mivel a kötelező információk nem jelennek meg róla.
A Meta ellen jelenleg is uniós eljárás zajlik a a digitális piacok versenyképességét szabályozó Digital Markets Act (DMA) kapcsán. A vállalat új vagy fizetős, vagy pedig hozzájáruláson alapuló hirdetési modellje úgyszintén a bírálatok kereszttüzében áll.
A döntés a közép-kelet-európai, többek között a magyar politikai szereplőket is különösen érzékenyen érintheti. Példaképpen a magyar kormány a Meta platformokon csak egy hónap alatt több mint 125 millió forintot költött el a Magyar Pétert és Volodimir Zelenszkijt lejárató politikai hirdetésekre. Ez a gyakorlat októbertől megszűnik.
