A Szerbiai Parlament által 2025. június 16-án elfogadott szerb médiatörvények (a nyilvános tájékoztatásról és médiáról szóló törvény (ZJIM), az elektronikus médiáról szóló törvény (ZEM), valamint a közszolgálati médiumokról szóló törvény (ZJMS) legutóbbi módosítása súlyos aggályokat váltott ki a sajtószabadságot és a demokratikus átláthatóságot illetően. – írja a Danas napilap. A folyamat zárt ajtók mögött, nyilvános vita és érdemi társadalmi egyeztetés nélkül zajlott, jelentősen csökkentve a törvényhozási folyamat legitimitását. Bár néhány fontos javaslat (pl. a büntetőügyekről való tudósítás szabályozása) bekerült a törvénybe, a legtöbb strukturális problémát nem oldották meg. Az új szabályozás nem szünteti meg a politikai befolyást a médiában, és nem biztosítja a független és felelős újságírás intézményi hátterét. A közös nyilatkozatot több mint nyolc médiajogi és újságíró-szervezet írta alá, hangsúlyozva: valódi reformokra van szükség, nem csupán kozmetikázásra.

A közleményt aláírói rámutattak, hogy a módosítási folyamat több mint másfél évig tartott, ám az utolsó szakaszban átláthatatlanság, a nyilvános vita elmaradása, valamint a szakmai közvélemény korlátozott részvétele jellemezte a döntéshozatalti. Habár a kormány az Európai Bizottság ajánlásaira hivatkozott, a végrehajtás módja aláássa a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat.

Pozitívumként említik, hogy a ZJIM 84. és 85., az ártatlanság vélelmét és a büntetőeljárásokról szóló tudósításokat érintő cikkelyének, módosítására tett újságírói javaslatokat elfogadták, amivel elkerülték a véleménynyilvánítás szabadságát fenyegető veszélyeket.

Ezzel szemben a médiaszervezetek szerint a következő problémák továbbra is fennállnak:

1. Közbeszerzések rendezetlensége: A média területén továbbra sincsenek világos kritériumok a közpénzek elosztására, és a javasolt módosító indítványokat (amelyek a közérdekhez és a szakmai standardokhoz kötnék a támogatásokat) elutasították. Így a politikai favoritizmus, az átláthatatlan pénzköltés és a visszaélések lehetősége továbbra is fennáll.

2.A választási kampányokról való tudósítások: A ZEM módosításai nem kezelik az olyan, a kampányidőszakok során felmerülő visszásságokat, mint amilyenek a burkolt politikai hirdetések, az állami szereplők kampánytevékenységei, illetve a manipulációt célzó marketing.

Ezek dacára a hazai és nemzetközi megfigyelők több éves figyelmeztetéseinek továbbra is szabályozatlanok maradtak.

3.A közszolgálati médiumok gyengeségei: E médiumok igazgatótanácsa nem kapott döntő szerepet a szerkesztők kinevezésében. Emellett a nézői- és hallgatói jogok biztosának továbbra is marginális szerepe maradt, a költségvetési finanszírozás új szabályai pedig tág teret adnak politikai befolyásnak.

Tévéelőfizetési illeték alacsony összege: Az újságírói szervezetek sikertelenül próbálták elérni, hogy a jelenlegi 350 dináros közmédia-hozzájárulás az infláció arányához mérten legalább 500 dinárra emelkedjen, Az előfizetés megemelésének az elmulasztása e szervezetek különösen a tartományi közszolgálati televíziót és rádió műsorainak tartalmi minőségét veszélyeztető vpopulista intézkedésként értékelték.

A sajtó- és médiaszervezetek, valamint a szakszervezetek felszólították az állami intézményeket, hogy ismerjék fel a szabad, felelős és professzionális újságírás feltételeit biztosító átfogó és rendszerszintű reformok fontosságát. Bár az elfogadott módosítások egyes részleteikben előrelépést jelentenek, a súlyos strukturális problémák változatlanul fennállnak – ezek közé tartozik a közbeszerzések rendezetlensége, az átláthatatlan médiatulajdon, a hiányos választási tudósítási szabályok, valamint a közszolgálati médiumok működési problémái.

A reformokat a közérdek, a jogállamiság és az intézményi felelősség elveire kell alapozni. Csak a transzparencia és a törvények következetes betartása vezethet olyan médiarendszerhez, amely nem politikai érdekcsoportokat, hanem a demokráciát szolgálja – áll az állásfoglalásban.

A közös állásfoglalást az alábbi szervezetek írták alá:

a Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS)

a Médiumok Szövetsége (Asociacija Medija)

a Független Elektromos Médiumok Szövetsége (ANEM)

a Kulturális és Médiamunkásk Nezavisnost Ágazati Szakszervezete

a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete (NDNV)

a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS)

a Lokal Press – Lokális és Független Médiumok Üzleti Szövetsége és

a Slavko Ćuruvija Alapítvány.