A Reuters Institute for the Study of Journalism éves jelentése, a Digital News Report 2025, mélyreható betekintést nyújt a hírfogyasztás globális és nemzeti trendjeibe és ez szerint a magyar, a görög és a szerbiai médiai iránti bizalom a legalacsonyabb a világon. A DNR idei jelentése szerint a magyar médiumokban mindössze a lakosság 22- a szerbiai médiában pedig 23 százaléka bízik. A Reuters Institute for the Study of Journalism (RISJ) által megrendelt tanulmány célja a hírfogyasztási szokások feltárása volt számos országban. A kutatást a YouGov végezte online kérdőív segítségével, 2025. január közepétől február végéig. A mintákat az egyes piacokon korra, nemre és régióra vonatkozóan országosan reprezentatív kvótákkal állították össze. A legtöbb piacon, beleértve Magyarországot is, iskolai végzettségi kvótákat is alkalmaztak.
A Reuters Institute for the Study of Journalism éves jelentése, a Digital News Report 2025, mélyreható betekintést nyújt a hírfogyasztás globális és nemzeti trendjeibe és ez szerint a magyar, a görög és a szerbiai médiai iránti bizalom a legalacsonyabb a világon. A DNR idei jelentése szerint a magyar médiumokban mindössze a lakosság 22- a szerbiai médiában pedig 23 százaléka bízik. A Reuters Institute for the Study of Journalism (RISJ) által megrendelt tanulmány célja a hírfogyasztási szokások feltárása volt számos országban. A kutatást a YouGov végezte online kérdőív segítségével, 2025. január közepétől február végéig. A mintákat az egyes piacokon korra, nemre és régióra vonatkozóan országosan reprezentatív kvótákkal állították össze. A legtöbb piacon, beleértve Magyarországot is, iskolai végzettségi kvótákat is alkalmaztak.
A Reuters Institute for the Study of Journalism idei jelentésében foglaltak szerint a szerbiai médiapiac túlterhelt, ugyanakkor gyengén szabályozott, és erőteljes politikai ellenőrzés alatt áll. Bár az állami televízió és a kereskedelmi csatornák jelentős befolyás alatt működnek, a fiatalabb generációk körében egyre nagyobb szerepet játszanak a közösségi média platformjai, amelyek az utóbbi időben az ellenállás és az információterjesztés elsődleges eszközeivé váltak.
Társadalmi és politikai kontextus:
2024 novemberében tragikus baleset történt Újvidéken, amikor egy vasútállomás beton teteje beomlott, 16 ember halálát okozva. Az eset országos felháborodást váltott ki, és kormányellenes tüntetések sorozatát indította el, amelyek élére egyetemisták és fiatalok álltak. A tiltakozók a kormányzati korrupciót és a működésképtelen állami intézményeket bírálták.
A megmozdulások 2025 januárjában a kormány és a miniszterelnök lemondásához vezettek, ám Aleksandar Vučić államfő továbbra is hatalmon maradt, immár 13 éve az ország tényleges vezetője, és egyre szorosabb ellenőrzést gyakorol a média felett.
2025 áprilisában a tüntetők két hétre blokád alá vették az RTS közszolgálati műsorszolgáltatót, bojkottot hirdetve a kormányközeli médiával szemben.
A sajtószabadság állapota:
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) legfrissebb, 2025-ös sajtószabadság indexe szerint Szerbia a 96. helyre csúszott vissza a 180 országból – ez a legalacsonyabb pozíció 23 év alatt. A jelentés kiemelte a kritikus újságírók elleni támadásokat, a SLAPP perek (joggal való visszaélések) alkalmazását a független sajtó elhallgattatására, és hogy egy év alatt semmilyen előrelépés nem történt a szólásszabadság terén.
Médiafogyasztás: Hagyományos vs. közösségi média
Miközben a mainstream média egyre inkább kormányzati kontroll alatt áll, a szerb lakosság Európában a legnagyobb arányban használja a közösségi médiát hírfogyasztásra (67%). A 18–24 évesek körében ez még kihangsúlyozottabb.
A jelentés szerint a fiatalok 45%-a a TikTokon tájékozódik, és hasonló arányban az Instagramot is használják hírfogyasztásra. A fiatal aktivisták ezek segítségével szervezik a tüntetéseket és osztják meg a cenzúrától mentes információkat.
Főbb médiumok és tulajdonosi háttér:
A földfelszíni TV továbbra is fő hírforrás, az átlagos napi tévénézési idő 5,3 óra, ami világszinten is kiemelkedő. Két közszolgálati csatorna működik: RTS (országos) és RTV (vajdasági).
Négy kereskedelmi TV van: Pink, Happy, Prva, B92 – mindegyik politikai és családi kapcsolatban áll a hatalommal.
Az RTS továbbra is vezeti a nézettségi listát napi 2,5 milliós hírműsorával, a Pink TV pedig szorosan követi.
Vučić elnök 2024-ben több mint 300 alkalommal szerepelt a Tv-ben, és 2025 első három hónapjában pedig már 141 alkalommal tűnt fel a képernyőkön, ami a média teljes alárendeltségét mutatja.
A független média és támadások:
A független hírforrások közül a TV N1 és a TV Nova emelkedik ki, amelyeket a United Media Group működtet. Az N1, amely a CNN partnere, a kutatások szerint a legnépszerűbb hírforrás Szerbiában (hetente 40%-os offline, 32%-os online elérés).
Ugyanakkor ezek a csatornák állandó politikai támadásoknak, lejáratásoknak és rágalomhadjáratoknak vannak kitéve.
A hirdetési piac és nyomtatott sajtó:
A reklámpiac évi 5%-kal növekszik, jelenleg kb. 270 millió eurót tesz ki – ez azonban kevés a 2153 regisztrált médium eltartásához.
A nyomtatott sajtó olvasottsága és bevétele csökken, csak 5%-ot képvisel a hirdetési bevételekben, míg az online média 27%-ot.
A piacot uraló bulvárnapilapok – például az Alo, Informer, Srpski Telegraf – gyűlöletbeszédet és álhíreket terjesztenek. A Sajtótanács szerint 2024 első 9 hónapjában több mint 4000 etikai vétséget követtek el. Ennek ellenére ugyanebben az időszakban több mint 2 millió euró állami reklámpénzt kaptak, és állami cégekkel kötöttek jövedelmező szerződéseket. 2024 végén az Informer még regionális TV-licencet is kapott.
A Telekom Srbija térnyerése:
A vitatott 2023–2024-es választásokat követően új médiatörvényt fogadtak el, amely lehetővé tette az állami tulajdonú Telekom Srbija számára, hogy belépjen a médiapiacra.
Bár Euronews Serbia csatornáját már 2021-ben elindították, azóta a cég felvásárolta a Sport Klubot és a Total TV-t is a United Media Grouptól, ami növeli az állami befolyást a médiaterjesztésben is.
A jelentés szerint a szerbiai médiarendszer egyre inkább az autoriter kontroll felé halad, ahol a független újságírás és a szabad tájékoztatás csak szűk keretek között tud működni. A fiatalok és a közösségi média váltak a rendszerkritikus hangok legfontosabb hordozóivá. Míg a politikai elit a hagyományos médiacsatornák teljes kisajátításán dolgozik, a független médiumok túlélése egyre inkább nemzetközi figyelmet és támogatást igényel.
A jelentést Snježana Milivojević, a Belgrádi Egyetem médiaszakának a nyugalmazott professzora készítette.
