A szebiai médiahelyzet ecsetelése mellett a Reuters Intézet jelentése górcső alá vette a magyar médiaszíntéren jelenleg uralkodó helyzetet is.

A jelentés szerint 2024-ben drámai átalakuláson ment keresztül Magyarország politikai élete, miután egy súlyos botrány és egy új ellenzéki vezető váratlan megjelenése megingatta a hosszú ideje hatalmon lévő Orbán Viktor miniszterelnök pozícióját. A folyamatban a közösségi média kiemelkedő szerepet játszott.
A kormány már évek óta közvetlen és közvetett módon uralja a médiapiacot, beleértve a közmédiát és a neki kedvező magántulajdonú sajtót is. Független szerkesztőségeket politikai és gazdasági nyomás alatt tart. 2024 februárjában azonban független újságírók nyilvánosságra hozták, hogy Novák Katalin köztársasági elnök, Orbán közeli szövetségese, kegyelmet adott egy gyermekbántalmazási ügyben érintett személynek. Ez tömeges felháborodáshoz, majd Novák Katalin és Varga Judit igazságügyi miniszter lemondásához vezetett.

A közösségi média áttörése és Magyar Péter felemelkedése
Az ügy óriási utcai tüntetéseket váltott ki, amelyeket influenszerek és aktivisták szerveztek a közösségi médián keresztül. Ebben a légkörben tűnt fel Magyar Péter, aki a Partizán YouTube-csatornán adott interjújával vált ismertté. A Partizán, amely 2018 óta működik, egyre fontosabb független szereplővé nőtte ki magát a magyar médiapiacon.
Magyar 2,7 milliós nézettségű interjúja különösen figyelemre méltó egy 10 milliós országban. Ezt követően a közösségi média csatornáin keresztül (Facebook, YouTube) érte el közönségét, megkerülve a hagyományos médiát, amely jelentős részben kormányzati befolyás alatt áll.

Kormányzati válasz: lejárató kampány és médiaoffenzíva
A Fidesz-barát sajtó először elhallgatta a Novák-ügyet, majd lejárató kampányba kezdett Magyar ellen. Ez egybeesett az európai parlamenti és önkormányzati kampányidőszakkal, így a támadások intenzitása rekordmagasságba emelkedett.
A Fidesz lett az EU legnagyobb politikai hirdetője a Google platformjain az EP-választások előtti öt hónapban.
A Facebookon több mint 1 millió eurót költöttek Magyar Pétert lejárató posztokra, illetve arra, hogy az EU-t „háborúpártinak” állítsák be.
A Mandiner.hu tíz nap alatt 139 cikket közölt Magyar Péterről.
Az állami televízió kampányvideókat közölt hírműsorként.
Az országos óriásplakátokon a Fidesz azt sugallta, hogy az ellenzék „háborúba sodorná az országot”.
Bár a Fidesz megnyerte az EP-választásokat, a vártál szűkebb különbséggel, Magyar új pártja pedig második helyen végzett.


A független sajtó elleni fokozódó támadások
2024-ben a független média fokozódó nyomás alá került. A korábbi „külföldi finanszírozás megbélyegzése” új szintre emelkedett, különösen azután, hogy az EU pert indított Magyarország ellen a 2023-as Szuverenitásvédelmi törvény miatt.
A frissen létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal kijelentette, hogy az Átlátszó korrupcióellenes portál „idegen befolyási hálózat” része, és kémkedésnek minősítette a közérdekű adatigénylést.
Emellett a 444.hu-t és az EU által finanszírozott The Eastern Frontier Initiative projektben részt vevő partnereit is azzal vádolták, hogy külföldi titkosszolgálatokkal működnek együtt információs háború céljából.
A Telex.hu újságíróit májusban rendőrök akadályozták meg abban, hogy kérdéseket tegyenek fel a külgazdasági és külügyminiszternek egy nyilvános rendezvényen.
Orbán Viktor pedig rágalmazási pert indított több médium ellen, miután azok lehozták egy osztrák interjú állítását, miszerint Orbán egy rokonának akarta elintézni, hogy befektethessen a Spar magyar leányvállalatában.

Gazdasági kihívások és piaci átrendeződés a médiában
Az állami hirdetések kizárólagos kormányzati kontroll alatt állnak, és a USAID támogatásait (amelyek fontosak voltak a civil médiának) felfüggesztette a Trump-adminisztráció.
A 24.hu, az ország harmadik legolvasottabb online hírportálja fizetős tartalommal bővítette szolgáltatását, csatlakozva a már korábban paywallos rendszert alkalmazó hvg.hu-hoz és 444.hu-hoz. A közönségfinanszírozás kulcsfontosságúvá vált a csökkenő reklámbevételek miatt.
Az RTL cégcsoport bezárta híroldalát (rtl.hu), miközben prémium streaming szolgáltatását, az RTL+ platformot bővítette.
A kormányközeli oldalról a Mathias Corvinus Collegium (MCC) – egy állami forrásokból működő magánintézmény – felvásárolta az Inforádiót és a jobboldali Mandiner lapot is, így nőtt a kormányzati befolyás a médiában.
A hírekbe vetett általános bizalom Magyarországon rendkívül alacsony. Mindössze 22%-os, ami a 48 vizsgált ország közül a legalacsonyabb.

A jelentést Szakács Judit, a CEU munkatársa készítette.