A Nemzetközi jogvédő szervezet idei jelentése szerint Szerbia az elmúlt évtizedben a szabadságjogok terén az egyik legnagyobb visszaesést produkáló ország lett. A szervezet szerint a hanyatlás fő felelőse az Aleksandar Vučić vezette kormány és a Szerb Haladó Párt (SNS), amely egyre intenzívebb módon gyengíti a demokratikus intézményeket, elsősorban a média függetlenségét.
A jelentés különösen aggasztónak tartja a médiahelyzetet: a kormány módszeresen szorítja vissza a független sajtó mozgásterét. Az újságírók rendszeresen ki vannak téve lejárató kampányoknak, adóellenőrzési eljárásoknak, politikai fenyegetéseknek és időnként letartóztatásoknak is. A hatalom szabályozási eszközöket használ fel arra, hogy előnyhöz juttassa a kormánybarát médiumokat, miközben az állami támogatások aránytalanul ezeket a szereplőket segítik, ezáltal torzítva a piaci versenyt.
A Freedom House szerint tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a médiumok tulajdonosi háttere gyakran átláthatatlan, a kormány közvetett támogatásokon keresztül fenntartja a lojalitáson alapuló médiabirodalmat. Emellett a kormányközeli szereplők úgynevezett SLAPP-perekkel (stratégiai peres eljárások a közéleti részvétel ellen) próbálják elhallgattatni a kritikus újságírókat és szerkesztőségeket.
A jelentés kiemeli: ezek az intézkedések egy olyan médiakörnyezetet hoztak létre, ahol a Vučić- és SNS-párti narratívák uralják az információs térben, különösen választási időszakokban, miközben a kritikus hangokat fokozatosan kiszorítják a nyilvánosságból.
A jelentés visszatérő motívuma az „intézményi foglyul ejtés” problémája. A Szerbiai Elektronikus Médiumok Szabályozó Testületének (REM) mandátuma például már 2024 novemberében lejárt, és azóta sem történt új tagok hivatalos megválasztása, noha a törvény ezt előírná. Hat jelölt vissza is lépett a folyamatból, tiltakozva az eljárás szabálytalanságai ellen. A REM-et gyakran vádolják azzal, hogy a hatalom szolgálatába állt, és nem látja el megfelelően az elektronikus médiapiac szabályozását.
A jelentés példaként említi, hogy a REM csak több mint egy évvel a 2023-as választások után hozta nyilvánosságra a választási médiaszereplésekről szóló jelentését – ez jól mutatja, miért került Szerbia ilyen kedvezőtlen megítélés alá.
A Freedom House szerint a kormányzati nyomásgyakorlás nem csupán intézményi szinten, hanem fizikai és pszichológiai fenyegetések révén is megvalósul. 2024 decemberében a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete (NDNV) újabb halálos fenyegetésekről számolt be, míg 2025 februárjában ismeretlenek betörtek az egyesület újvidéki irodájába.
A Regionális „Safe Journalists” hálózat 2025 februárjában közölte, hogy az újságírók elleni támadások Szerbiában nem szűnnek, és felszólította a hatóságokat, hogy hagyjanak fel az erőszakos kampányokkal és a médiamunkások célkeresztbe állításával.
A jogállamiság gyengülésével párhuzamosan Szerbiában hónapok óta tartanak tömegtüntetések. A 2024 végén történt újvidéki vasútállomási tragédia, amely 15 ember halálát okozta, országos elégedetlenséget váltott ki, különösen a fiatalabb generációk körében. A tiltakozások egyik fő követelése az állami felelősségvállalás és az átláthatóság visszaállítása volt.
A Freedom House 2025-ös összesített listáján Szerbia a hetedik helyen szerepel a szabadságjogok legnagyobb csökkenését mutató országok között, olyan államok társaságában, mint Nicaragua, Tunézia, El Salvador, Tanzánia, Niger és Hongkong. Ez a pozíció Szerbiát az európai országok közül a legrosszabb helyre sorolja.
Szerbia már 2019 óta a „részben szabad” kategóriába tartozik a Freedom House besorolása szerint, és a tendencia azóta is romló.
A jelentés végkövetkeztetése szerint Szerbia jelenlegi politikai és médiakörnyezete egyértelműen az autoriter konszolidáció jeleit mutatja: a demokratikus intézmények meggyengítése, a média kontrollálása, valamint a civil társadalom és az újságírás célzott elnyomása egy olyan rendszert körvonalaz, amely egyre távolabb kerül az európai demokratikus normáktól.
Szerbia a FH idei 100-as listája szerint megtartotta az 56. helyét.

Ugyanezen a listán Magyarország a 65. helyet foglalja el.

A Freedom House 2025-ös jelentése drámai képet fest a magyarországi médiaszabadság állapotáról, kiemelve a kormányzati befolyás, a jogi eszközökkel történő korlátozások és a független újságírók ellehetetlenítésének tendenciáját. A dokumentum szerint a magyar média egyre kevésbé képes betölteni demokratikus ellenőrző szerepét, mivel a Fidesz–KDNP kormány 2010 óta következetesen csökkenti a nyilvánosság sokszínűségét és szabadságát.
A jelentés szerint a kormány és szövetségesei az elmúlt évtizedben fokozatosan szereztek meg vagy szüntettek meg számos kritikus médiumot, így napjainkra a médiapiacot túlnyomórészt kormánypárti orgánumok uralják. Ezek a csatornák nemcsak a kormány kommunikációját erősítik, hanem rendszeresen lejáratják a politikai ellenfeleket, valamint dezinformációt is terjesztenek, például az orosz–ukrán háború kapcsán.
A kormányzati hirdetések túlnyomó többségét a kormánypárti sajtó kapja, miközben a független médiumok súlyos anyagi nehézségekkel küzdenek. Ez a torz pénzügyi környezet az ellenzéki pártok és civil szervezetek nyilvánossághoz jutását is hátráltatja.
2024 februárjában megalakult a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely – a Freedom House szerint – zaklatja a korrupcióellenes szervezeteket és tényfeltáró újságírókat. A hivatal komolytalan és önkényes vizsgálatokkal próbálja lejáratni a külföldi támogatással működő médiumokat. Az Európai Bizottság emiatt pert indított Magyarország ellen, mivel a hivatal működése sérti az uniós jogot.
A közszolgálati média a jelentés alapján nem tekinthető függetlennek: politikai elfogultsággal működik, gyakran közvetít oroszbarát narratívákat, és korlátozza az ellenzéki vélemények megjelenését. A kormány az ellenzéki sajtót azzal vádolja, hogy „nyugati, háborúpárti” dezinformációt terjeszt.
A sajtószabadságot tovább rontja az újságírók munkájának korlátozása: rendszeresen kizárják őket kormányzati sajtótájékoztatókról, és megszorításokat vezetnek be a parlamenti tudósítás során. Emellett dokumentáltan alkalmazták az izraeli fejlesztésű Pegasus kémszoftvert újságírók megfigyelésére – hatékony intézményi kontroll nélkül.
A jelentés szerint a kormány nemcsak a médiát, hanem a kultúrpolitikát is eszközként használja a nemkívánatos hangok elnyomására. A támogatások a nemzeti-keresztény értékeket hangsúlyozó intézményekhez kerülnek, míg a kritikus intézményeket és szerzőket kiszorítják. 2024-ben több független múzeumot egy központi szerv alá vontak, a „magyar identitás megerősítése” jegyében. Emellett a 2021-es törvény értelmében a könyvkereskedők kötelesek fóliázni az LMBT+ tartalmú kiadványokat, különben súlyos bírságokra számíthatnak.
A Freedom House szerint Magyarországon 2025-ben a média és a civil szféra szabadsága súlyosan korlátozott. A jogállami garanciák formálisan ugyan léteznek, de a gyakorlatban a kormányzat egyre autoriterebb módon használja a jogot és az intézményrendszert saját politikai érdekei szolgálatában. A sajtószabadság hanyatlása nemcsak a demokratikus működés szempontjából aggasztó, hanem hosszú távon társadalmi polarizációhoz és intézményi bizalomvesztéshez is vezethet.