A Belgrádi Fellebbviteli Bíróság bírái jogerősen elítélték a KRIK tényfeltáró oldal egyik újságíróját és szerkesztőjét, mert Zoran Jotić Jotka bűnözőcsoportjának a pere kapcsán megjelentetett hírben egy olyan beszélgetést idéztek,  amit  bűnözői csoport tagjai folytattak Bratislav Gašićról, a Biztonnsági-hírszerző Ügynökség (BIA) akkori igazgatójáról – tette közzé a tényfeltáró oldal.

A bírák szerint az újságíróknak nagyobb türelmet kellett volna tanúsítaniuk Gašić iránt, mivel ő a BIA-t vezető tisztségviselő volt. Az ítélet szerint az újságírók csupán információkat közölhetnek, de nem magyarázhatják el az olvasóknak, hogy mi történik – tette közzé a tényfeltáró oldal.
„Mivel a Szerb Haladó Párt (SNS) egyik kulcsfontosságú funkcionáriusa perelt be minket – egy olyan ember, aki úgy tűnik, erősebb a bíróságoknál –, nem meglepő, hogy elvesztettük ezt az ügyet” – nyilatkozta Stevan Dojčinović a KRIK főszerkesztője,. „Az ítéletben az a legaggasztóbb, hogy a médiumokat megpróbálja cenzúrázni és irányítani , egy csak a szerbiai intézmények és a hatalom álláspontját közvetítő szócsövekké redukálva ezeket” – fűzte hozzá Dojčinović.
A Fellebbviteli Bíróság tanácsa, amelyet Jelena Stojilković bíró vezetett, az ítéletben azt állította, hogy az újságíróknak nagyobb türelmet kellett volna tanúsítaniuk Gašić iránt, mert ő a BIA igazgatója volt.

A KRIK a kérdéses hírben egy lehallgatott telefonbeszélgetést idézett, amiben a bűnözőcsoport tagjai  úgy beszéltek Gašićról , mint aki „Jotka kondérján van” . A KRIK elmagyarázta, hogy ebben az összefüggésben a „kondéron lenni” azt jelenti, hogy valaki, valaki más fizetési listáján szerepel.

Stojilković bírói tanácsa az ítéletben azt állította, hogy ez az értelmezés nem helytálló, de nem ad más magyarázatot arra, hogy az adott kifejezés mit jelenthet.
„Egy átlagos olvasó nem következtethet arra, hogy a ’kondéron lenni’ kifejezés azt jelenti, hogy a felperes valakinek a fizetési listáján van” – áll a bírósági ítéletben.
A bírák szerint az újságírók csupán azt idézhetik, amit a tárgyalóteremben hallanak, de nem magyarázhatják el a dolgokat az olvasóknak – ez pedig szöges ellentétben áll a média demokratikus társadalomban betöltött kulcsszerepével.
A KRIK-et több mint 140 000 dináros kártérítés megfizetésére kötelezték.
Az ítélet azt is állítja, hogy a KRIK nem határolódott el az idézett lehallgatott beszélgetés tartalmától – annak ellenére, hogy egyértelműen jelezték, hogy egy vádlott szavait idézik, és azt közvetítik, ami a tárgyaláson elhangzott.
„A vádlottak az információ valódiságát arra a hangfelvételre alapozták, amelyet a belgrádi Fellebbviteli Bíróság tárgyalásán mutattak be. Azonban önmagában ez nem elegendő az információ valódiságának megállapításához, mivel a hangfelvétel csupán egy a perben bemutatott bizonyítékok közül” – áll az ítéletben.
Kruna Savović, a KRIK ügyvédje, szerint az ítélet veszélyes üzenetet hordoz.
„A bírósági döntés egy veszélyes üzenetet rejt magában: azt, hogy egyes kiválságos egyének magánérdeke előrébb való a közérdeknél. A bíróság álláspontja szerint a KRIK cikke olyan kritika, amely átlépi a megengedett határt. Ha létezik egy ilyen határ, akkor egyértelmű, hogy a sajtónak kinek az érdekeit kellene szem előtt tartania. A közérdeket biztosan nem.”

A most véget ért eljárás egyébként csak egy azon számos per közül, amiket a KRIK újságírói ellen indítottak.
A tényfeltáró oldal szerkesztősége szerint ezek az úgynevezett SLAPP-perek ( közéleti részvételt megakadályozó perek), amelyek célja az újságírók megfélemlítése és kimerítése, valamint azoknak a témáknak a cenzúrázása, amelyeket kivizsgálnak és amelyekről írnak.
Jelenleg 19 per van folyamatban a KRIK ellen, olyan felperesek részéről, mint Nikola Petrović, a szerb elnök veje, a különböző bűncselekményekkel vádolt Dijana Hrkalović vagy Jelena Tanasković, a Szerb Vasúti Infrastruktúra ügyvezető igazgatója, aki ellen vádat emeltek egy újvidéki peronbaleset ügyében.