Hamis, szükségtelen, ráadásul a történelmi múlt miatt félelemkeltő is volt a bíróság elsőfokú ítélete szerint, hogy a 2018-as választások után az azóta megszűnt Figyelő közzétette a „Soros-listát”, több száz, általuk hazaáruló zsoldosként feltüntetett személy nevével. A lista két korábbi pernyertes szereplője után most további 34 másiknak adott igazat a bíróság, kimondva: a lapkiadó Mediaworksnek bocsánatot kell kérnie, és fejenként 200-500 ezer forint sérelemdíjat is fizethet – közölte a Media1.hu

a Soros-zsoldoslista ügyében a Rainer Lilla vezette bírói tanács az ítéletben majdnem teljeskörűen a Figyelő című hetilapot képviselő Mediaworks kiadóval (KESMA) szemben fellépő listázottaknak adott igazat, igaz, egyelőre nem jogerősen.

szerint a – mivel már a nyomtatott lap, ahol a jogsértés megtörtént, már nem létezik – Figyelő online felületén kell majd közzétenni a jogsértést megállapító ítéletet és egyúttal a bocsánatkérést a lista szereplői felé.

őénzbMindennek a címlapon 24 órán át meg kell jelen kell lennie, a cikkoldalon pedig addig, amíg maga a sérelmezett cikk is elérhető, de legalább 30 napig. Emellett a kormánypárti médiaholdingnak mind a 34 felperes számára sérelemdíjat kell fizetni a jó hírnévhez fűződő joguk megsértése miatt.

A nem közszereplőnek számító „listázottak” 500 ezer, a közszereplők 200 ezer forintot kapnak, valamint ezen összegek késedelmi kamatjait is ki kell fizetnie a Mediaworksnek.

Az ítélet szóbeli indoklásában elhangzott: azzal, hogy a Figyelő „A spekuláns emberei” címmel listát jelentetett meg azokról a civil aktivistákról, jogászokról, tudósokról és újságírókról, akik szerintük „Soros György zsoldosai” voltak, jogsértést követett el a lap, mert a tényállításnak nem volt jogalapja, ráadásul azt a hamis látszatot keltette, hogy a szereplők nem autonóm személyek.

A bíróság döntése értelmében a név szerinti listázásra amúgy sem lett volna szükség, ha csupán a Soros Györgyhöz köthető vagy általa támogatott szervezetek munkáját akarták volna kritikával illetni a cikkben, de itt más volt a szándék, a listázással személyükben támadták az azon szereplőket. Ráadásul – hívta fel a figyelmet a bíróság – a lista válogatás nélküli és hevenyészett volt, még elhunytak is szerepeltek rajta.

Az ítélet hangsúlyos része volt, hogy „a történelmi előzmények után” a listázás „nemcsak rontja a felperesek társadalmi megítélését, hanem félelemkeltő is”. Vagyis az elsőfokú ítélet szerint az, hogy valaki egy adott szervezetnél dolgozik, „attól még nem állítható róla, hogy a nemzet ellensége”. Mivel az indoklás szerint hasonló eset „bármikor előfordulhat, a bíróság alperest eltiltja a további jogsértéstől is a jövőre nézve”.