A 2020-as frissességű adatbázist eredetileg a nemzetközi bűnözést kutató, washingtoni központú nonprofit szervezet, a Center for Advanced Defense Studies (C4ADS) szerezte meg. Ezután a norvég pénzügyi kiadvány, az E24 kapott hozzáférést, amely az adatbázison dolgozó újságírók nemzetközi tényfeltárását koordinálta.
Magyarországról az Organised Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) tagszervezeteként az Átlátszó vett részt az együttműködésben. Az adatbázisban található érdekesebb magyar nevekkel az oknyomozó hírportál külön cikkekben foglalkozik majd rövidesen.
A mostani adatbázis a legelső olyan adatszivárgás, amely részletes képet ad a nyilvánosságnak a közel-keleti pénzügyi központ ingatlanbirtokosairól. Az együttműködésnek ebben a fázisában az újságírók a listán található európai nevekre fókuszáltak.
Közülük sokan valóban Dubajban élnek, vagy legitim befektetők. De az újságírók sok olyan dubaji ingatlantulajdonost is találtak, akiket bűnök miatt vádoltak meg, vagy ítéltek el, illetve akik nemzetközi szankciók alatt állnak. Mások úgy viselnek köztisztségeket, hogy a vagyonnyilatkozataikban nem találhatóak meg ezek a drága ingatlanok, vagy kevéssé magyarázhatóak meg a hivatalos keresetükkel.
Az orosz elit, tisztviselők vagy Kreml-közeli üzletemberek köréből több mint százan találhatóak a listán, ahogy tucatnyi pénzmosásban vagy korrupcióban érintett európai is. Több olyan európai tisztviselő vagy törvényhozó is szerepel a tulajdonosok között, akiket a közpénzek megdézsmálásával gyanúsítottak – és közülük néhányan elfelejtették a hivatalos bevallásukban szerepeltetni a dubaji ingatlanokat.
Az érdekesebb alakok között szerepel a csecsen diktátor Ramzan Kadirovhoz közelálló Ruszlan Bajszarov és Alekszandr Borodaj, az orosz Duma nemzetközi szankciók alatt álló tagja, akit onnan lehet ismerni, hogy a szakadár Donyecki Népköztársaság „miniszterelnöke” lett, miután Oroszország 2014-ben megtámadta Ukrajnát. A Dubajban ingatlantulajdonos oroszok között szerepel még Roman Ljabihov, az orosz Kommunista Párt amerikai szankciók alatt álló képviselője, valamint Dmitrij Ribolovljev, vitatott megítélésű oligarcha.
Alekszandr Borodaj a szakadár Donyecki Népköztársaság „miniszterelnöke” (Forrás: PAP/EPA)
Az európaiak között megtalálható Daniel Kinahan, aki a feltételezések szerint egy kokainkereskedésben és más bűncselekményekben utazó ír bűnbanda vezetője. Róla tudni lehet, hogy Dubajban él. Kinahant az Egyesült Államok a múlt hónapban helyezte szankciók alá.
Továbbá a magyaros nevű cseh Tibor Bokor, aki egy olyan kriptovaluta-váltó ügyvezető igazgatója, amelyet az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma azért szankcionált 2021-ben, mert bűnözők ezen keresztül folyatták át a zsarolóvírusból származó keresményüket.
Egy újabb dubaji ingatlantulajdonos a szlovák Miroslav Výboh, akit hazájában egy korrupciós ügy miatt keresnek. Feltételezések szerint ő is az Emirátusban bujkál. Výboh ügyvédje elismerte, hogy ügyfele egy dubaji apartman tulajdonosa.
Bajszarov, Borodaj, Bokor és Ljabihov nem válaszoltak a megkeresésekre.
Hogy ezek a személyek is jelen vannak a dubaji ingatlanpiacon, az felerősíti azt a veszélyt, amelyet az Emírség laza tartózkodási feltételei és a kérdezősködést hanyagoló szabályozási gyakorlata jelentenek. Kétes alakok használják az Emirátust második otthonként, a vagyonuk parkolópályájaként vagy egy olyan helyként, ahol ingatlanon keresztül moshatják tisztára a tisztességtelenül szerzett pénzeiket. Az igazságos adózásért küzdő Tax Justice Network (TJN) szerint Dubaj a világ egyik legalkalmasabb offshore joghatósága a rejtőzködésre, főleg a pénzügyi átláthatóság hiányának köszönhetően. A TJN a vállalati adóelkerülés és a pénzügyi rejtőzködés világszintű tízes toplistáján tartja számon az Egyesült Arab Emírségeket (EAE).
Az EAE-nek nincs kiadatási egyezménye az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, Magyarországgal és számos más országgal sem. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy körözött bűnözők Dubajban kerülhetik el, hogy felelősségre vonják őket.
A kiszivárgott listán szereplő magyar neveket tanulmányozva az Átlátszó felfedezte, hogy 104 millió forintos személyes adótartozás mellett összesen több száz millió forintos adóhiányt hátrahagyó, felszámolt cégek szegélyezik Meszlényi Tamás – Bissau-guineai útlevele szerint „Tom M. Csurgo” –magyarországi tevékenységét. Az üzletemberen nem lehet behajtani az adót, mert évekkel ezelőtt külföldre távozott, a kiszivárgott adatbázis szerint Meszlényinek és feleségének kisebb ingatlanbirodalma van Dubajban.
