Vasić 1969-ben kezdett el újságírással foglalkozni, a Vreme előtt 15 éven keresztül a NIN munkatársa volt, amit Srđa Popović javaslatára Slobodan Milošević rezsimjének a lapra gyakorolt politikai nyomásgyakorlása miatt hagyott el. Ezt követően részt vesz a Vreme című új hetilap megalapításában
–Legalább hetente egyszer Popović irodájában találkoztunk. Színes, sokrétű társaság voltunk: Jug Grizelj, Jurka Gustinčić, Ratko Bošković, Zoran Jeličić, Lazar Stojanović, Hari Štajner stb. Ekkor én egy csomó újságalapításról szóló könyvet szereztem, mindegyiket elolvastam és a többieknek el kezdtem magyarázni, hogy a – 15. számtól kell lapot csinálnunk, hogy így szépen lassan eljussunk a nulladik számig. Szépen bele is vágtunk a dologba, amikor Milošević a mínusz harmadik számunk elkészítésének a napján kiírta a választásokat, s nem tehettünk mást, csak annyit, hogy október 29-én kiadjuk a hetilap első számát – mesélte Vasić tavaly októberben, amikor is a Vreme szerkesztősége kivételt tett és eldöntötte, hogy a hetilap fennállásának 30. évfordulója alkalmából interjút készítenek az alapítójukkal.
Vasić az elmúlt három évtized alatt a Vremében az összes fontos témáról írt: az 1991 március 9-én belgrádi tüntetésről, a horvátországi, boszniai és a koszovói háborún keresztül… a Zoran Đinđić ellen elkövetett merénylet kapcsán és a Szablya hadművelet ideje alatt íródott szövegeivel felállította azokat a szabványokat, amit ma Szerbiában a tényfeltáró, oknyomozó újságírást jellemzik. Ezek a szövegek képezték Vasić „Atentat na Zorana“ című könyvének az alapját, s ezekkel szinte az összes szerbiai újságíródíjat megkapta. Több fegyverekről szóló könyv, a Ptica panika regény és a Moj muški život jegyzetgyűjtemény szerzője.
