Sajtószabadság tekintetében sikerült újból lejjebb küzdenie magát a két szomszédos országnak. A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságíró szervezet évente vizsgálja, hogy a világ országaiban hogyan változik a sajtószabadság és milyen a média helyzete. A héten tették közzé idei jelentésüket, amelyből az derül ki, sem Magyarország, sem Szerbia nem lehet büszke.

Magyarország újabb két hellyel csúszott vissza a nemzetközi sajtószabadság listán, ez már egész jó a tavalyi 14 helyes zuhanáshoz képest. 2010 óta 64 helyet zuhantak a magyarok ezen a listán, ami azért minimum elgondolkodtató. 2010 óta van ugyanis Magyarországon Fidesz-kormány. A legnagyobb visszaesés az utóbbi években következett be, ami egyértelműen annak köszönhető, hogy a Fidesz olyan (kézivezérlésű) központi médiaholdingot hozott létre, amire az egész világ aggódva figyelt fel.

Ezt idei jelentésében is kiemeli a szervezet úgy, hogy „Továbbra is a kormányközeli médiaholding, a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) uralja a médiapiacot és az állami médiahirdetések piaci torzulása továbbra is zajlik”.

A vizsgált 180 ország közül Magyarország a 89. helyre csúszott le, Szerbia a 93-ra.

Szerbia esetében érdemes megjegyezni, hogy a környező országok többségében jóval előbb vannak, vagyis jobban állnak sajtószabadság tekintetében: Szlovénia 32., Románia 48., Bosznia-Hercegovina 58., Horvátország 59., Koszovó 70., Albánia 84. és még Észak-Macedónia is 92. a listán. Montenegró a 105. helyen végzett, de nyilván nem ez lenne a követendő példa.

Magyarország Európai Uniós tagállam létére tovább szégyenkezhet, mindössze Bulgária ért el nála rosszabb helyezést (111).

Magyarország tekintetében az indoklás kiterjed arra is, hogy március végén a koronavírus-törvény (felhatalmazási törvény) olyan jogosultságot adott a kormányzó párt kezébe (Fidesz), amellyel lényegében a parlament megkerülésével, rendeleti úton kormányozhat ezentúl. A legnagyobb probléma, hogy határidő nélkül. Vagyis maga a Fidesz fogja majd megmondani, mikor van vége a veszélyhelyzetnek.

A Büntető Törvénykönyv (Btk) módosítása is aggasztó, ami ezentúl felhatalmazza a kormányt, hogy bármilyen rémhírterjesztést több éves börtönbüntetéssel sújtson. És hogy mi a rémhír? Azt ezentúl a kormány mondja meg.

A Riporterek Határok Nélkül szervezet úgy véli, a magyar kormányfő a koronavírust arra használja fel, hogy a sajtószabadságot minél alacsonyabb szinten tudja tartani.

A sajtó helyzete továbbra is a legrosszabb olyan országokban, mint Kína, Törökország, Türkmenisztán, Szíria vagy Irán. A legjobb pedig az Európai Unió országaiban, azon belül is az északi tagországokban: Finnország, Dánia, Svédország, Hollandia következik az első helyezett, független Norvégia után.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban a szervezet megjegyzi, hogy bizony Trump elnöksége alatt az ország bebizonyította, már nem a sajtószabadság bajnokai, sem otthon, sem külföldön. Azt is bizonyították Trump elnöksége alatt, hogy az ország vezetőinek sikerült a „médiával való ellenségeskedés modelljévé válnia”.